Az, hogy nem vagyok már kislány meg bohó tini abból is látszik, hogy nem elégszem meg kutyafuttában bekapott szendvicsekkel, gyorséttermi menükkel. Hajlandó vagyok utazni azért, hogy valami jót próbáljak ki, sőt nyaralás előtt ugyanolyan fontos szerepet kap a helyi jellegzetességek kóstolásának betervezése, mint a kötelező útvonalak feltérképezése.
Olaszország megismerésének pedig megkerülhetetlen része az étel, a finom falatok, a „mangiar bene” az olasz életérzés szerves része, a gasztronómiai örökség végtelen, változatos és kihagyhatatlan. A Csizma egész területe Kánaán, de ha mégis piedesztálra kellene emelni néhány főszereplőt, akkor a következő városokat ajánlom felejthetetelen gasztrotúrákhoz.
1. Nápolyt kóstolni és élni
Itt, a Vezúv lábánál született meg 1889-ben Raffaele Esposito kemencéjében a Margherita pizza, a legnagyobb nápolyi klasszikus. A Margerita a pizzák királynője, amely Savoyai Margit olasz királynéről kapta nevét- Kevesebb, mint egy évszázad alatt a pizza világszerte az olasz konyha egyik szimbóluma lett. Olyannyira meghódította az egész földgolyót, hogy ma az a város, ahol a legtöbb pizzériát találjuk, New York, a második helyen pedig a brazil Sao Paolo áll. Népolyban azonban nem csupán a pizza otthona, megszámlálhatatlan finom falat akad a villánkra a campaniai régiószékhelyen: a jellegzetes „paccheri” tészta a tenger gyümölcseivel, a crocché, azaz burgonyakrokett, a bármilyen fogyókúrát bombaként fenyegető süteményekig. A nápolyi konyháról részletesebben itt olvashattok.
Olaszország különböző szegleteiben rengeteg változatban találjuk a pizzát a klasszikus Négy Évszak vagy DiavolaIn minden pizzériában ott van. Az igazi nápolyi pizza azonban eredetileg csak két ízesítéssl készül: a Margherita az olasz trikolór színeivel, azaz paradicsommal, mozzarellával és bazsalikommal; valamint a Marinara, amire csak paradicsom, fokhagyma és oregánó kerül. A több helyen a világ legjobb pizzériájának nevezett nápolyi Da Michele is csak ebben a két változatban süti.
Nápoly Foto di Lajos Móricz da Pixabay
2. Alba az enogasztronómia mennyországa
Alba, a Langhe borvidék fővárosa, amelyet ma már a világ torkoskodóinak kedvelt úti célja, hiszen lakói hihetetlen odaadással kezelik és emelik magas szintre a tradicionális piemonti konyhát. Egész világot építettek a konyha köré: MIchelin-csillaggal jutalmazot éttermek, fehér szarvasgomba, csokoládémesterek birodalma ez. Agnolotti, bagna cauda, vitello tonnato, kiváló minőségű piemonti marhahús.Nekem a LAnghe maga a pardicsom a fantasztikus vörösborokkal és elképesztő falatokkal.
Az albai módra elkészített nyers húst egyszerűen muszáj megkóstolni a hozzám hasonló húsimádó ragadozóknak. Ez egy lehetvékonyra szeletelt borjúhús carpaccio citromlével, extraszűz olívaolajjal, sóval és borssal, amit az őszi szezonban természetesen szarvasgomba-forgácsokkal szolgálnak fel.
3. Milánó, ami a jövőbe tekint
Oké, én nem vagyok elájulva Milánótól, de tény az, hogy elképesztően dinamikus, vevő az újdonságokra, nem cövekel le a megszokottnál, és ez így van az éttermek terén is. Persze ha már erre vetett minket az utunk, kóstoljuk meg a klasszikuskat, a sáfrányos rizottót vagy a milánói ránott borjút (cotoletta alla milanese), az ossobuco-t, de a város tele van fúziós konyhát kiváló szuper éttermekel ahol az olasz és a legjob nemzetközi konyhák keverednek tökéletes harmóniában.
A milánói konyhában a sajtoknak kiemelkedő szerepük van, és a helyiek imádják sajttal lezárni az étkezéseket. Egy helyi mondás szerint: “la buca l’è minga straca se la sà no de vaca”, azaz a száj addig nem fárad el, amíg nincs tehéníze.
A milánói belváros
4. Siena, az ízek Palioja
A Palio toszkán otthona hatalmas kulináris hagyománnyal rendelkezik, amely egészen a középkorig nyúlik vissza, és amelyeket a Via Francigena zarándokút mentén nyílt osteriák csak gazdagítottak. Crostini (pirított kenyér különböző kencékkel), a bableves, a panforte és a ricciarelli mind-mind a sienai konyha remekei. Külön elítést érdemel a cinta senese, ez a különleges sienai sertésfaj, amelyből remek szalámit, kolbászt és szalonnát készítenek.
Érdekesség: ugrojunk el Montalcinóba!
Siena
5. Modena, Emilia-Romagna sztárja
Balzsamecet, trotellini, lambrusco bor, sonka, parmiggiano reggiano és lehetne még sorolni kifulladásig Emilia-Romagna legfinomabb étkeit. Modena nem csak Enzo Ferrari és Luciano Pavarotti szülővárosaként, hanem Emilia-Romagna régió legnagyobb gasztonómia sztárjaként is közismert. Ez pedig nem kis dicsőség, hiszen Emilia-Romagna konyhája már eleve az egyik legelismertebb Olaszországban.
Hogy mennyire ismert világszerte a modenai konyhaművészet? Gondoljatok bele, hogy a Master of None című Netflix-sorozat második évadában az egyik szereplő csak azért költözik Olaszországba, hogy megtanuljon elkészíteni egy hagyományos helyi specialitást.
Modena
Olaszországban mindenhol istenieket lehet enni, ne ragadjatok le az első útbaeső önkiszolgáló étteremnél!
