Miután jól telefaltuk magunkat húsvéti colombával, ideje körülnézni, hogy mi egyéb kerül még az olaszok asztalára a tavaszi ünnep alkalmával. Induljunk Ligúriából, ahol a torta pasqualina (húsvéti torta) született, amelyet a nevével ellentétben ma már gyakorlatilag egész évben lehet fogyasztani, mégis a húsvét az igazi szezonja. Az eredeti recept szerint ennek a sós tortának 33 leheletvékony tésztalap az alapja. Harminchárom, mint Krisztus éveinek a száma. A tortát mángolddal, újhagymával és tojással töltik meg.
Torta pasqualina
A casatiello a nápolyi húsvét csúcsa, ami húsvéthétfőn sem maradhat el a piknikes kosarakból. Olaszországba ugyanis tipikus, hogy húsvéthétfőn grillezünk vagy piknikezünk a szabadban, vagy mind a kettőt egyszerre. A casatiello szintén egy sós torta, tésztájában sajt, szalámi és tojás. Könnyen felismerhetó, mert keménytojásokkal díszítik.
Nápolyi casatiello
Személyes kedvencem a szintén nápolyi születésű pastiera, ami egy ricottás, tojásos, tejben főtt búzás (!!) töltelékkel készített linzertészta, amelyet fahéjjal, kandírozott gyümölcsökkel, narancshéjjal, vaníliával tesznek még illatosabbá és zamatosabbá. Nekünk a Nápoly mellett élő unokatestvérek szállítják rendszerint, és elképesztően finom.
A nápolyi pastiera
Szicíliában járunk, ahol agnello alla messinese, azaz messiani bárány vár ránk. A bárányhúst beolajozzák, súval és borssal fűszerezik, megszórják egy tenyérnyi pecorino sajttal és olivabogyóval, majd öntenek hozzá egy pohár vízzel hígított fehérbort. Aztén mehet a sütőbe, majd a gyomrunkba.
Messinai bárány
A pizza di Pasqua (húsvéti pizza) szintén egy sós, ami kelt tésztából készül, és amelyet Közép-Olaszországban, elsősorban Marchéban és Umbriában fogyasztanak. A torta panettone-alakú, tésztáját pecorino sajt gazdagítja. Létezik édes változata is, amelyet tojásfehérjéből készült mázzal vonnak be, és apró cukorkákkal díszítik.
Édes húsvéti pizza
1725-ben Torinóban a Via Roma egyik üzletének tulajdonosa, egy özvegyasszony azt fundálta ki, hogy folyékony csokoládéval tölt meg pár üres tojáshéjat. Az eredmény? Igen. Pont az. Megszülettek a csokitojások. Egy darabig megmarad a kézműves keretek között a dolog, majd a múlt század ’20-as éveiben a torinói csokoládékészítő mesterek szabadalmaztatnak egy módszert az üres csokoládétojások készítésére. 1925-ben pedig az üres tojásokba már meglepetéseket is rejtenek. Ma már el sem lehet képzelni a húsvétot csokitojás nélkül, és ezt már megint a torinóiaknak köszönhetjük. A variációi végtelenek, kisgyerekes családokban pünkösdig ezt a csokit nyammogjuk.
