Torino nevének hallatán sokaknak egy gyárváros jut eszébe, ami nem is véletlen, hiszen az iskolában több évtizeddel ezelőtt még én is ezt tanultam: Torino Olaszország legfontosabb iparvárosa, egyebek mellett a FIAT autógyár központja is.
És ha már ilyen „férfias” múlttal rendelkezik, joggal várható el, hogy ezt az érdekes múltját valami tökös autó múzeummal is alátámassza.
Akit valamennyire is lázba hoz az autók világa, annak kellett már találkoznia a Föld egyik legkomolyabb gyűjteményével rendelkező autó múzeumának nevével, a MAUTO-val, vagyis a Museo Nazionale dell’Automobile névre keresztelt gyűjteménnyel. Az, hogy a múzeum „Nemzeti Autómúzeum” néven fut, nem másnak köszönhető, mint Benito Mussolini akkori kormányfőnek, aki személyesen írta elő a név használatát, miután 1933. július 19-én Torinó városának tanácsa úgy döntött, hogy létrehozzák a múzeumot.
Még női szemmel végig nézve a kiállítást is el kell ismerni, hogy egy meglehetősen látványos helyszínt hoztak össze a torinóiak, köszönhetően elsősorban Carlo Biscaretti di Ruffia-nak, aki alapítója volt a múzeumnak, annak ellenére, hogy sajnálatos módon csak halála után, 1960-ban nyitotta meg kapuit.
Carlo Biscaretti di Ruffia egyébként gyakorlatilag beleszületett az „autóiparba”, hiszen apja az a Roberto Biscaretti di Ruffia, aki a torinói FIAT gyár 1899-es megalapításának egyik fontos szereplője volt, így nem csoda, hogy a fia is az autók szerelmesévé vált.
Carlo Biscaretti meglehetősen színes egyéniség lehetett, hiszen művész, ipari formatervező mérnök, újságíró és autó bolond volt egy személyben, akinek nevéhez fűződik többek között a Lancia logójának megalkotása is. Ő alapította meg az első torinói autóklubot 1898-ban, melynek elnöke maradt egészen 1948-ig.
Gyakorlatilag az autók világának szentelte egész életét, amely nagyban megalapozta ennek a ma is fantasztikus múzeumnak a létezését. A múzeum, bár csak 1960. november 3-án nyitotta meg kapuit hivatalosan, 1933 óta folyamatosan bővülő gyűjteménnyel rendelkezett. A világháborúk ugyan sértetlenül hagyták a gyűjteményt, a múzeum végleges helyszínének megtalálása és kialakítása hosszas folyamat eredménye volt. A modern épület létrejöttét, amely 1960 óta ugyanott, a Corso Unitá d’Italia úton található, hitelekből fedezték, melyhez többek között a FIAT, a Pirelli, az ENI olajcég, az Agnelli-család és több bank is hozzájárult.
A folyamatosan változó és bővülő autóparkot bemutató múzeum jelenleg több, mint 80 autómárkát sorakoztat fel, és körülbelül 200 autótípust tekinthetnek meg az érdeklődők, akik – tanúsíthatom – vannak szép számmal.
A torinói autómúzeum épülete hatalmas, csak a múzeum 3 szinten helyezkedik el, ezen kívül könyvtár, különféle régi dokumentumokat rejtő és bemutató részleg, valamint egy kis ajándékbolt is található benne, amely a maga 120 ezer m2 alapterületével elég gigantikus méretűnek számít az autómúzeumok világában.06
A legrégebbi, itt megtekinthető olasz autó egy 1896-os Bernardi és egy 1899-ből származó FIAT. Nemzetközi szinten pedig egy 1893-as Benz Victoria valamint egy 1894-es Peugeot található az izgalmas sokaságban. De van a gyűjteményben 1914-ben készült Rolls Royce Silver Ghost, több Ferrari, Alfa Romeo, amerikai csodák: Cadillac, Buick, Oldsmobile. Felesleges kiragadni egyet-kettőt az itt sorakozó járgányok közül, mivel mindegyik különleges a maga nemében és ha nem is ért valaki az autókhoz, akkor is magával ragadja a csillogás, a rengeteg ötletes háttér, digitális megoldás, az adott gépjármű korhű díszletben történő bemutatása.
Olyan autómárkák is helyet kaptak itt, amelyekről nem sokat hallani, de mindenképpen látványos darabok és biztosan mindenki talál olya remekművet az autók között, amelyet valami miatt a szívébe zár. Az én személyes kedvencem egy FIAT Multipla volt. A színe, az alakja, az apró részletek miatt? Nem tudom megmondani, egyszerűen bomba jó a kis járgány.
Időszakos kiállításoknak is helyet ad ez az egyedülálló múzeum, jelenleg a „Rally aranykora” című gyűjtemény tekinthető meg 2023. májusáig az állandó kiállítás mellett. Természetesen lehetőség nyílik vezetett látogatásra is, illetve egy Maranello Ghepard névre hallgató szimulátorban is próbára tehetjük tehetségünket, ha valakinek éppen ehhez támad kedve. Privát rendezvények tartására is van lehetőség, konferenciák helyszínéül is szolgál néha az épület. Cégek számára csapatépítést is szerveznek, ami azért elég menő dolog lehet, lássuk be.
A Forma-1 világát kedvelők sem csalódnak, ha ide látogatnak, hiszen az autóversenyzés világát nem csak rally autókon mutatja be a kiállítás, így talál magának elfoglaltságot itt mindenki, akit nem hagy teljesen hidegen az autózás története.
Tényleg látványos világba kalauzolt el bennünket ez a múzeum, egyetlen dolgot csinálnánk másképp, ha újra mennénk: megvennénk a jegyeket elővételben. Igaz, hogy vasárnap délután találtuk ki szuper családi programnak a kiállítás megtekintését, és ez nyilván nem volt túl okos ötlet, de a bejutáson és a jegyvásárlási tempón lehetne kicsit csiszolni. Gigantikus sor kígyózott ugyanis a kettő darab nyitva tartó pénztár előtt, és bár a fél órás araszolás alatt igyekeztünk online megvásárolni a bejutáshoz szükséges jegyeket, előbb jutottunk a kasszáig, mint hogy meg tudtuk volna ugrani a telefonon keresztül történő jegyvételt.
Mindezek ellenére a kiállítás zseniális volt, a bemutató termekben már nem volt tapasztalható az embertömeg és tényleg élvezte a 7 éves unokahúg is, aki szintén velünk tartott, hiszen az őszi szünetben Torinót választották úti célul.
