Ahogy arról már egy másik bejegyzésemben írtam, Torinó „szél mentes” város és emiatt gyakran nagy, összefüggő szmogfelhő borul a városra és az egész környékre. Köszönhető ez a gyáraknak és az autóknak is, de fekvése is sokat nyom a latban, mivel az Alpok vonulatai nyugat és észak felől gyakorlatilag körbe zárják a várost.
![](https://static.wixstatic.com/media/1e637d_44622eff06514621a9d25446120e36fc~mv2.png/v1/fill/w_740,h_620,al_c,q_90,usm_0.66_1.00_0.01,enc_auto/1e637d_44622eff06514621a9d25446120e36fc~mv2.png)
Ezért, hogy kicsit friss oxigénhez jussunk, a hétvégén fogtuk magunkat és ellátogattunk a nagyjából 80 km-re található Mon Viso hegységbe, ahol az ország legnagyobb folyója, a Pó is ered, és ami Torinó városképére is erősen rányomja bélyegét.
![](https://static.wixstatic.com/media/1e637d_9b35fdd50cd248e9a24fc10a17e25965~mv2.png/v1/fill/w_740,h_740,al_c,q_90,usm_0.66_1.00_0.01,enc_auto/1e637d_9b35fdd50cd248e9a24fc10a17e25965~mv2.png)
A Pó-síkság Olaszország éléskamrája is egyben, mivel a nemzeti agrártermelés körülbelül egyharmadát ez a terület biztosítja, és itt tenyésztik az olasz állatállomány felét is.
A folyó egész Észak-Olaszországot átszeli, hiszen Monviso a francia határnál fekszik, hatalmas deltatorkolata pedig Velencétől délre található.
![](https://static.wixstatic.com/media/1e637d_79566fd7e6cf420c92142ca8d1b2b95f~mv2.png/v1/fill/w_740,h_740,al_c,q_90,usm_0.66_1.00_0.01,enc_auto/1e637d_79566fd7e6cf420c92142ca8d1b2b95f~mv2.png)
![](https://static.wixstatic.com/media/1e637d_866c89af2fa744a19d77f44f28d4842d~mv2.png/v1/fill/w_740,h_740,al_c,q_90,usm_0.66_1.00_0.01,enc_auto/1e637d_866c89af2fa744a19d77f44f28d4842d~mv2.png)
![](https://static.wixstatic.com/media/1e637d_70a351dec93846259c8364baf9b9d9df~mv2.png/v1/fill/w_740,h_740,al_c,q_90,usm_0.66_1.00_0.01,enc_auto/1e637d_70a351dec93846259c8364baf9b9d9df~mv2.png)
A forrás 2020 méter magasságban található. Innen egy komolyabb, 2-3 órás túrával lehet tovább sétálni a 2882 méteres magasságban elhelyezkedő Buco di Viso nevű alagúthoz, melyet 1480 nyarán nyitottak meg, és ami valaha fontos kereskedelmi útvonal volt Franciaország és Olaszország között.
![](https://static.wixstatic.com/media/1e637d_8f2761bcc33c494c8c43aa8974fbcad4~mv2.png/v1/fill/w_740,h_740,al_c,q_90,usm_0.66_1.00_0.01,enc_auto/1e637d_8f2761bcc33c494c8c43aa8974fbcad4~mv2.png)
Az alagút mindössze 75 méter hosszú, nagyjából 2 méter széles és 2 méter magas vájat, amelyben nincs semmiféle világítás. Csak a nyári, hómentes időszakban van nyitva és a többszörös lezárást majd újra nyitást követően 1998 óta használható ismét.
A történelem során jelentős kereskedelmet bonyolítottak ezen keresztül. Olaszországból bort, rizst, kendert és dióolajat szállítottak elsősorban, míg Franciaországból szövetet, lovakat és sót exportáltak a „szomszédos” olasz Saluzzo városkájába.
Nagyjából 1600-ig remekül működött az oda-vissza kereskedelem a hegybe vájt alagúton keresztül, majd ezt követően különféle történelmi események, földcsuszamlások és kisebb beomlások miatt járhatatlanná vált.
![](https://static.wixstatic.com/media/1e637d_96a6bc2ed95f410592c4d7f046e94953~mv2.png/v1/fill/w_740,h_740,al_c,q_90,usm_0.66_1.00_0.01,enc_auto/1e637d_96a6bc2ed95f410592c4d7f046e94953~mv2.png)
Az átjáró használata rendszeres karbantartást igényelt, így 1837 óta többször megnyitották, majd évekre újra járhatatlanná nyilvánították. Utoljára 1998-ban végezték el a kőtörmelékek eltávolítását és azóta a nyári hónapokban ismét használható.
![](https://static.wixstatic.com/media/1e637d_c2188e69850e4eb393d55ec4fb9d7cfd~mv2.png/v1/fill/w_740,h_740,al_c,q_90,usm_0.66_1.00_0.01,enc_auto/1e637d_c2188e69850e4eb393d55ec4fb9d7cfd~mv2.png)
És, hogy hogyan tudtak már az 1400-as években alagutat fúrni? Egy szicíliai történész, Diodorus Siculus építészeti technikáját használták, melynek lényege a sziklák fadarabokkal történő hevítése volt, melyet a melegítést követően forrásban lévő víz és ecet elegyével öntöttek le, ami szétrepesztette a sziklák belsejét, megkönnyítve ezzel a kődarabok fejtését.
Ha már Buco di Viso-nál járunk, nem lehet említés nélkül elmenni amellett sem, hogy innen mindössze 2-300 méterre található Col de la Traversette, ahol Hannibál időszámításunk előtt 218-ban Hispániából indulva – állítólag – átkelt az Alpokon a 40 ezer főből, 12 ezer lóból és 37 elefántból álló seregével, hogy végül megpróbáljon csapást mérni Rómára.
![](https://static.wixstatic.com/media/1e637d_f37dae0f60334f5cbed5e8760283a468~mv2.png/v1/fill/w_740,h_740,al_c,q_90,usm_0.66_1.00_0.01,enc_auto/1e637d_f37dae0f60334f5cbed5e8760283a468~mv2.png)
Ez utóbbi Hannibálnak nem sikerült, mi viszont szerencsésen leereszkedtünk a hegyről és visszaindultunk Torinó felé.
![](https://static.wixstatic.com/media/1e637d_7d1f3eeaa8464fe3b405dd6413df026e~mv2.png/v1/fill/w_740,h_740,al_c,q_90,usm_0.66_1.00_0.01,enc_auto/1e637d_7d1f3eeaa8464fe3b405dd6413df026e~mv2.png)
Útközben egy kis faluban megálltunk körülnézni, ami néhány éve még minden bizonnyal egy kísértet városkához hasonlított, és házainak nagy részét csak az imádság tartja, de meglepő módon a falu apró épületeit valószínűleg hamarosan újra benépesítik majd a nyugalomra vágyó lakók, mert egyre többet kezdenek felújítani és talán a több száz éves kis faluba lassan visszatér az élet.
![](https://static.wixstatic.com/media/1e637d_2c7097f182b94cabb95c94ede7958a75~mv2.png/v1/fill/w_740,h_740,al_c,q_90,usm_0.66_1.00_0.01,enc_auto/1e637d_2c7097f182b94cabb95c94ede7958a75~mv2.png)
![](https://static.wixstatic.com/media/1e637d_ceb6ddbf058b4dbfbfde239971d18658~mv2.png/v1/fill/w_740,h_740,al_c,q_90,usm_0.66_1.00_0.01,enc_auto/1e637d_ceb6ddbf058b4dbfbfde239971d18658~mv2.png)
![](https://static.wixstatic.com/media/1e637d_1fa31bf2d9f845ebb7cd10ed99fa3854~mv2.png/v1/fill/w_740,h_740,al_c,q_90,usm_0.66_1.00_0.01,enc_auto/1e637d_1fa31bf2d9f845ebb7cd10ed99fa3854~mv2.png)
Olaszországot is az utóbbi évtizedek során egyre inkább sújtja a szárazság, ami a Pó-folyó környékét is erősen fenyegeti. 2022-ben például a folyó medre szinte teljesen kiszáradt és 70 éves negatív csúcsot döntött a vízhozama, mivel 110 napon keresztül nem volt csapadék az Észak-Olasz régióban.
Sajnos az olaszok nem igazán tekintik fontosnak a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni küzdelem kérdését, pedig rengeteg olyan csodálatos természeti kincsük van, amelyekre érdemes volna vigyázni.
![](https://static.wixstatic.com/media/1e637d_63b4112640fb456589d4757c7946fc0c~mv2.png/v1/fill/w_740,h_740,al_c,q_90,usm_0.66_1.00_0.01,enc_auto/1e637d_63b4112640fb456589d4757c7946fc0c~mv2.png)
![](https://static.wixstatic.com/media/1e637d_8c88fda2e89447788517723e8420980e~mv2.png/v1/fill/w_740,h_740,al_c,q_90,usm_0.66_1.00_0.01,enc_auto/1e637d_8c88fda2e89447788517723e8420980e~mv2.png)
![](https://static.wixstatic.com/media/1e637d_69b8ea886fcb472ebb66fd84f4c1266a~mv2.png/v1/fill/w_740,h_740,al_c,q_90,usm_0.66_1.00_0.01,enc_auto/1e637d_69b8ea886fcb472ebb66fd84f4c1266a~mv2.png)
![](https://static.wixstatic.com/media/1e637d_2e66f0c8bb8a45c6976ac1fd897d1808~mv2.png/v1/fill/w_740,h_740,al_c,q_90,usm_0.66_1.00_0.01,enc_auto/1e637d_2e66f0c8bb8a45c6976ac1fd897d1808~mv2.png)