Az 1980. augusztus 2-án a bolognai állomáson történt merénylet a második világháborút követő legsúlyosabb terrortámadás Olaszországban, melynek során 85 ember veszette életét, és kétszázan sérültek meg.
1980. augusztus 2. 10 óra 25 perc, a bolognai vasútállomás másodosztályú váróterme tele van az indulásra váró vagy éppen megérkezett utazókkal. De nem csak izgatott utasok és rokonaikat, barátaikat váró emberek vannak a váróteremben, de egy magányos csomag is, benne egy 23 kg-os bomba, amely felrobban, és amitől összeomlik az állomás teljes nyugati szárnya. A robbantás érintette az első vágányon várakozó Ancona és Chiasso között közlekedő vonatot, az Ancona-Basel expresszt, az éttermet, valamint a pályaudvar előtti taxiállomást. Mindenhol sírás, ordítás, fojtogató por. Az első szombati nap volt ez abban az évben augusztusban, nem kell részletezni, hogy mekkora forgalom volt pályaudvaron. A legfiatalabb áldozat alig három éves, a legidősebb nyolcvanhat.
Nincs még internet, nincs mobiltelefon, a telefonvonalak nem működnek, teljes a káosz, folyamatosan érkeznek a tűzoltók, a mentők, a hadsereg emberei. A 37-es helyi buszjáratnak fehér lepedőkkel takarják el az ablakait, és halottaskocsi lesz, ami folyamatosan szállítja el az áldozatokat a helyszínről, mert a mentőautókra az élőknek van szüksége. Orvosok és ápolók térnek vissza nyári szabadságukról, hogy segítsenek a kórházakban. A civil lakosság is segít kimenteni a sebesülteket a törmelékek alól.

a 37-es busz
A legelső gondolat az volt, hogy egy kazán robbant fel, de ezt gyorsan megcáfolták a tragédia körülményei. Már a kezdetektől a szélsőjobboldali szervezetek embereit gyanúsítják, nem lenne meglepő túlük egy Bolognára, a híresen baloldali városra mért csapás. A vizsgálatok folyamatos félrevezetése miatt- hol a Camorrát, hol a szabadkőműveseket, hol a titkosszolgálatot keverik az ügybe- tíz év kell hozzá, mire 1995-ben elítélik Valerio Fioravantit és Francesca Mambrot, majd még tizenkét év elteltével az események idején kiskorú Luigi Ciavardinit. Fioravanti és Mambro folyamatosan tagadták a bűnösségüket, holott semmi vesztenivalójuk nem volt, mert már tucatnyi egyéb bűncselekményért, köztük emberölésért és emberrablásért elítélték őket (ezekkel kapcsolatban elismerő vallomást is tettek), és már eleve életük végéig rács mögött volt a helyük.
Hogy ki volt a megbízó? Ez a bolognai merénylet fekete lyuka. Bár jogi értelemben megvannak az elkövetők, született ítélet, azonban a mai napig nem tudni, hogy kinek a megbízására történt a merénylet.
10:25 : ekkor állt meg az idő a bolognai vasútállomáson. Ha arra jártok, nézzetek rá az órára, aminek mutatói a mai napig a robbanás időpontját mutatják, hogy soha ne merüljön feledésbe a bolognai merénylet.