Itáliában2022. volt a legmelegebb év 1800-at követően, és soha nem látott mértékű az aszály Olaszországban, hiszen 50 miliárd köbméter csapadékkal kevesebb esett, mint a történelmi átlag, és 2023. sem ígérkezik sokkal kedvezőbbnek a vízgazdálkodási szervek közlemény szerint.
Az aszály természeti katasztrófa, amelynek súlyos, akár visszafordathatatlan következményei lehetnek a környezetre, az állatvilágra és az emberek életére. Az eső hiánya miatt a talaj kiszárad, a növények elpusztulnak, az állatok és az emberek vízhiánnyal küzdenek. Az aszály okozhat mezőgazdasági termelési visszaesést, ivóvízhiányt, erdőtüzeket és más természeti katasztrófákat.
A váratlanul gyors klímaváltozás miatt a víz életciklus teljesen felborult, nem képes újragenerálni magát, új, kifejezetten erre a helyzetre fejlesztett infrastruktúra és megfelelő stratégia nélkül veszélyben az olasz ivóvízkészlet, ami nem lesz elegendő a lakosság ellátására. Különös módon a vízhiány leginkább az északi, alpesi régiókat érinti. Valamennyi észak-olasz tó vízszintje nagymértékben csökkent, csak a Lago Maggiore mutat lassú javulást. A Comói-tó víztartama a szokásos átlag 19,4%-a (!!!), a Garda-tó csak 35,7% -os telítettsééget mutat, ami azt jelenti, hogy egy méterrel alacsonyabb a szintje a történelmi átlagnál.
Olaszország legnagyobb folyója, a Pó már alig emlékeztet régi önmagára, a vízhozam deficitje meghaladja a 70%-ot. Különösen súlyos a helyzet közvetlen környezetemben, Piemontban, a folyók vízkészlete egyre fogyóban, a tavak apadnak, a télen az alacsonyabban fekvő területeken kétszer esett értelmezhető mennyiségű hó, és ehhez csak 1-2 esős nap társult.

A Pó folyó
Közép-Olaszországban sem sokkal kellemesebb a helyzet, a Tevere vízszintje is folyamatosan csökken, de ugyanez tapasztalható Campania régió folyói esetében is. Az egész világot bejárták azok a fotók, amelyeken Velence kanálisainak kiszáradt medrei bámulnak vissza ránk. Ez lehetetlenné teszi a hajók és gondolák közlekedését, a mentők sem tudnak közlekedni, gyalog kell menniük a betegekért.

Garda-tó
Az olasz hatóságok természetesen megállás nélkül monitorozzák az aszályos helyzetet az országban, és igyekeznek megfelelő intézkedéseket tenni a hatások csökkentése érdekében. Az egyik ilyen intézkedés lehet a vízhasználat korlátozása vagy a vízforrások megóvása. Ahol én lakom,ott például tavaly nyáron tilos volt díszkerteket locsolni vagy otthon autót mosni.
A legsúlyosabb abba belegondolni, hogy az 3,5 millió olasz él olyan területen, ahol veszélyben az ivóvízellátás. 21. századi, európai ésszel felfoghatatlan, hogy előfordulhat az, hogy megnyitod a csapot, és nem folyik belőle semmi.
Forrás: ansa.it