Víz, kukoricaliszt és só. Ennyi. No meg rengeteg türelem, és edzett bicepsz kell egy igazán jó polenta elkészítéséhez. Mielőtt Olaszországba költöztem, a polenta (puliszka) egy cseppet sem mozgatta meg a fantáziámat, aztán megértem erre is. Elkezdtem értékelni azt a semmihez nem hasonlítható meleget, amivel belülről fűt a hideg téli napokon itt az Alpok kellős közepén. Elkészítése roppant egyszerű, a megfelelő mennyiségű kukoricalisztet fokozatosan sós forró vízbe szórjuk, és folyamatosan kevergetjük, amíg el nem éri a kívánt állagot. Ez általában legalább egy óra, és garantálhatom, hogy simán beszúrható edzés helyett is, mi rendszerint váltjuk egymást Olaszpapával a tűzhelynél ilyenkor. A fakanál a staféta. Pesze vannak instant változatok is, amihez elég pár perc kavarás, de az azért nem az igazi.
![](https://www.olaszmamma.com/wp-content/uploads/2020/01/23511575615_b2dfd7d9ee_o.jpg)
Rézedényben, fakanállal
Ennél szegényesebb étel szinte már nem is létezik, háborű idején gyakran az egyetlen étel volt, ami az asztalra került. Manapság azonban reneszánszát éli, télen Észak-Olaszországban egészen biztosan összefutunk vele. Bármivel kiválóan kombinálható, jól párosul húsokkal, sajtokkal, hallal, sőt egyes esetekben még édességként is jól szuperálhat. Mi legtöbbször raguval, pörkölttel kísérjük , vagy csak szomplán teleszórjuk egy nagy adag sajttal.
- Piemonte és Valle d’Aosta régiókban legelterjedtebb változata, és egyben az én nagy kedvencem a Polenta Concia, amit az adott terület autentikus sajtjaival ízesítenek, ezeket felkockázzák, és összefőzik a polentával, hogy aztán minden falatot jól áthasson az olvadt sajt.
- még mindig a sajt témájánál maradva, hihetetlenül finom kombináció a Polenta e Gorgonzola, hiszen ez a rendkívül intenzív penészes sajt szintén elég jól közvetíti a meleget;
- Venetóban előszeretettel fogyasztják tőkehallal, ez a Polenta e Baccalà;
- Trentinóban találkozuk a Polenta col toccio di salamino nevű változattal, amit kolbásszal készült raguval tálalnak;
- Lombardiában fogyasztották egy időben a Polenta e Osei-t, amit rostonsült, és zsírszalonnába tekert kismadarakkal kísérnek. Részemről kihagynám.
Velence környékén létezik „fehér” változata is, amit egy fajta fehér kukoricából készítenek, és amit szívesen ízesítenek a tintahal tintájával, ami a szemnek is nagy élmény.
Lombardiában, a Valtellina vidékén dívik a Polenta Taragna, amit hajdinalisztből készítenek, következésképen színe is a sötét felé hajlik, meglehetősen távol áll a klasszikus polenta aranysárga színétől.
A Polenta e osei megihlette a cukrászokat is, a cukrozott puliszkát mandulapasztával borítják be, és csokimadarakkal díszítik ezt a Bergamo környékén jellegzetes sütikét.
A magam részéről szombat estére tervezem a következő adagot.