Az Alitalia mostanában állandóan sztrájkkal fenyeget, egy ideje nem veszek már náluk repülőjegyet nem ér meg nekem egy fikarcnyi stresszt sem a fedélzeti ingyen kávé, inkább megyek fapadossal, ák meg tüntessenek csak a vélt vagy valós jogaikért.
Aki kicsit is ismeri az olasz munka világát , az tudja, hogy a sztrájk mennyire elkerülhetetlen tényező, mondhatni nemzeti sport Olaszországban. Ugyanolyan fontos, mint a foci, és legalább olyan professzionális szinten is űzik, ezért tehát a kellemes hangulatú munkabeszüntetésnek is megvannak a maga szabályai.
A jól szervezett sztrájk ismérve, hogy hétfőre vagy péntekre esik, hogy jól össze lehessen hangolni a hétvégével, és frankón meg lehessen toldani vele a tengerparti víkendezést, és ne okozzon túl nagy traumát az átállás. Természetesen az én munkahelyemen is volt már sztrájk, amikor úgy döntötte a kollégák, hogy márpedig nekünk a fizetés mellé kajajegy is kell, úgyhogy közelről is alaposan megfigyelhettem a jelenséget. Rutinos sztrájkolók a sztrájk kezdete előtt negyed órával a biztonság kedvéért tartanak még egy cigarettaszünetet, majd amikor üt a sztrájk órája, tömegek özönlik el a kávéautomatát. Az automatának egyébként is fontos szerepe van a munkahelyen, hát még sztrájk idején, amikor valamivel csak el kell ütni az időt két transzparensfestés meg zászlólobogtatás között. A mi esetünkben – mivel az esemény egy kellemes tavaszi napra esett- a sztrájkolók a cég előtt napoztak, bagóztak és kávéztak kiélvezve az idei április valamennyi napsugarát. Hasznos azért egy-egy ilyen összeröffenés, legalább olyan munkatársakkal is találkozik az ember, akik másik emeleten dolgoznak, és lehet egymás nyakába borulni, hogy de rég is találkoztunk. Volt emellett még gitár, agitációs beszéd és vastaps. Igazi dzsembori feeling. Minek is team buildingre költeni, amikor az emberek önként mondanak le egy napi fizetésről a szent cél érdekében?
Tiltakozás végeztével a megfáradt sztrájkolók a mi esetünkben ebédszünettel zárták a jó hangulatú találkozót, amelynek akkor sikere volt, hogy az azt követő hétre megint összeszerveztek egyet. Hogy lett-e eredménye a dolognak? A csapatépítésen kívül semmi a világon, de milyen jó már a jó levegőn buzdítani és rigmusokat papagájozni?
A sztrájkokat olyannyira illik komolyan venni, hogy a leginkább érintett ágazat (tömegközlekedés) minisztériuma külön weboldalt tart fenn, ahol a közönség naprakész információkat kaphat arról, hogy az adott napon Olaszorszég épp melyik táján nem jár a villamos, vagy, hogy mikor nem érdemes kimenni a repülőtérre….Az említett oldalra itt kattinthatsz.