San Miniato, ez a Firenze és Pisa között félúton elhelyezkedő kisváros vitte el a toszkán élet ábécéjének S betűjét. Hogy miért nem szabad kihagyni? Bencze Viki elmeséli.
Minden olasz ismeri San MIniato nevét, hiszen a ritkaságszámba menő fehér szarvasgomba – tartufo bianco egyik legfontosabb lelőhelye ( a másik pedig a piemonti Alba az én szomszédságomban – Olaszmamma). Nekem az egész belváros tetszik a rengeteg templommal, terecskével, toronnyal. Bár az út mellett ipari rész van ( San Miniato Basso), felkanyarodva a hegyre a városka falai között újra a múltban érezhetjük magunkat ( San Miniato Alto). A város a térség egyik legmagasabb vonulatára épült, messziről is látni a csúcson magasodó tornyot. A Dóm melletti térről vezet fel a jól rejtett lépcső ahhoz a kis füves tisztáshoz, amelyen a 37 méter magas torony áll.
A Rocca – mely valójában a XIII. században épült vár megmaradt tornya- hivatalosan a ‘Torre di Federico’ névre hallgat. Neve utal építtetőjére, hiszen II. Federico az 1220-as évek derekán a megmaradt Birodalom vezetője lett és ez volt egyik fontos vidéki erődje. Fejébe vette ugyanis, hogy visszaállítja az Ókori Római Birodalmat és felülkerekedik a pápaságon, ezért a ghibellinekkel harcolt a pápaságot támogató guelfiek ellen. Innen belátni az egész Arno folyó völgyét egészen Pisáig – illetve Fiesoléig (Firenze), és nyáron ma is sok rendezvényt tartanak itt a torony tövében. A városszerkezet egyébként ezt a ‘német’ időből származó formát tartotta meg mind a mai napig. Több korszakban is hanyatlásnak indult, de az 1370-es és az 1700-as években újra fellendült San Miniato.
A Piazza del Duomo egy többszögletű, magasan lévő tér, amire csak lépcsőkön lehet feljutni a környező utcákról, itt van a Dóm, a Campanille (óratorony), a Múzeum Diocesano, a püspöki és helytartói palota. A Dóm azaz a ‘Cattedrale Santa Maria Assunta e San Genesio’ helyén már a 700-as években is állt egy templom, majd a XIII. században építették a katedrálist, amelynek csak a homlokzata maradt meg. Ezen majolika betétek emlékeztetnek a hajdani spanyol és észak-afrikai kereskedelemre. Úgy tűnik, hogy a korongok csillagképeket -a Nagy – és a Kis Medvét- jelképezik, amelyek valaha a hajósoknak segítettek a navigálásban (ezek azonban csak másolatok, az eredetiek a püspöki palotában vannak). Az óratorony, azaz a Torre Matilde a XII. századi vár megmaradt tornya, melyet (Matilde de Canossa-ról neveztek el (Livornóban született, Toszkánát kormányozta a XI. században és sok templomot emeltetett, az ő tulajdonában álló kastélyban került sor a híres Canossa járásra). A Dóm oldalában található a Museo Diocesano d’Arte Sacra (azaz a szent művészet egyházi múzeuma), ahol érdekes XV. századbeli egyházi műveket tekinthetünk meg. Közöttük Fillippino Lippi ‘Crocifissione’-jét, egy Verocchio-nak tulajdonított terrakotta Krisztus mellszobrot, és Andrea del Castagno ‘Madonna della Cintola’ját.
A Piazza della Republica egy asszimetrikus tér, amelyet a Palazzo del Seminario homlokzata ural, ezért ‘Piazza del Seminario’-nak is nevezik. Az 1600-as évekből származó palazzot freskók borítják allegorikus jelenetekkel és vallásos mondásokkal, köztük Gregorio Magno pápától is. A tér ellenkező oldalán van a püspöki palota hátsó homlokzata és egy lépcső, mely a Dóm térhez vezet. Egyébként a térre két kapun át lehet bejutni, ezek a ‘Porta Toppariorum’ (XVI. sz.) és a la ‘Porta del Comune’.
Napóleonra emlékeztet a ‘Piazza Buonaparte’. Napóleon ugyanis, aki apja megbízásából kereste a helyi, gazdag Bonaparte családdal összekötő rokoni kapcsolatokat, többször is járt a városban, sőt olaszországi hadjárata során is itt szállt meg egy vélt nagybácsinál. A háromszögletű tér, ahol a rokonok háza állt, megfelel a középkori ‘piazza del ponticello’-nak. A teret ma sokan ‘piazza dei polli’nak nevezi, azaz csirkék terének, mert sokáig itt rendezték meg a heti piacot. A közepén Leopoldo Granduca fehér márvány szobra áll az 1800-as évekből, oldalában XVI. századi nemesek házai sorakoznak.
Az óriási Convento di San Francescot (S. Francesco kolostor) az 1211-es évben alapították, ami az évszázadok során egyre jobban kibővült, de a templom külső részén még látszik az eredeti fal egy darabja. Belül két elegáns gangos udvara van, az étkezőteremben egy Carlo Bambocci mű, ami San Francesco és Santa Chiara vacsoráját ábrázolja.
A városkának van még sok szép épülete: Santuario SS. Crocifisso, a Palazzo Comunale, a Piazza del Popolo a San Domenico templommal, a SS. Annunziata templom, a Santa Chiara kolostor, a Santa Caterina templom.
Minden év novemberében: San Miniatoban minden évben 3-4 hétig tart a fehér szarvasgomba ünnepe (Sagra del tartuffo bianco), melyen a környéken található értékes gombát lehet megkóstolni, megvásárolni.