olaszmamma

Miért nem tudom megszeretni Milánót?

Imádom Olaszországot, a világ legszebb, legváltozatosabb, legszerencsésebb helyének tartom. Lépten-nyomon hagsúlyozom, hogy mennyire gyönyörű, hogy akárhová megyünk találunk magunknak valami elképesztő látnivalót, és ez egy elég nyomós ok a listán, amin azt foglaltam ösze, hogy miért is jó Olaszországban élni. 

Milánóval azonban nem tudok megbarátkozni. Olaszország második legnagyobb városa, a pénzügyi élet központja, a divat fővárosa. Csak tudnám, hogy az a sok kreatív és kifinomult ízlésű divvattervező nem tudott valami, a szemnek kedvesebb helyet találni a pávázásra?

Cáfoljatok meg, de Milánó egy hatalmas, szürke, szomorú, szmogos város, ahol a legnagyobb attrakció, az egyébként tényleg jól megcsinált Dóm, és a tér, amelyre épült. Ha idáig eljutottunk, már jók vagyunk, mert ezzel már a felét letudtuk annak, amit Milánó adhatott.

A térről átsétálhatunk a Galleria Vittorio Emanuele II-n, ami milánói szinten mutatós ugyan, de annyira egyedi, hogy van egy ikertestvére Nápolyban, és több kis unokatestvére egyéb olasz városokban, többek között Torinóban is.  Jó, gondolhatja a tájékozott utazó, akkor szelfizek egyet a Scala előtt,mégiscsak a világ leghíresebb operaháza. Térkép beizzítva, a Galleriától szinte  csak pár lépés és ott vagyunk, de nyilván hülye a GPS, mert nem találjuk. Aztán kicsit jobban hunyorítunk, és rájövünk, hogy az épület, ami a csongrádi művelődési házra , esetleg a kormányhivatalra hajaz, az lesz az.

Amire még fene büszkék az itteniek, az a Castello Sforzesco, ami egy helyes kastély egy nagy parkban,és tényleg kellemes, de  ha már Olaszország, akkor Torinó Savoya-rezidenciái meg Caserta és a reggia…..azért egy látogatást megér, legyünk nagylelkűek.

Kultúrlények is vagyunk, úgyhogy Az utolsó vacsorát is jó lenne megnézni, kár, hogy tegnap, azaz január végén egy-két szerencsétlen februári időpontot leszámítva pirosan ordítottak a helyfoglaló rendszer naptárjának napjai, mert a jegyüzérek már lefoglalták az összeset egész évre előre, hogy aztán idegenvezetéssel együtt borsosabb áron tudják eladni az érdeklődő utazóknak. Ami tényleg megér egy misét az a Pinacoteca di Brera képtár, ahová ráadásul hónap első vasárnapján ingyen mehetünk be.

Ma reggel adni akartam egy újabb esélyt Milánónak, mert egy magyar barátnőm épp arra járt, én meg épp a reptérre kísértem apát. Olaszországban vagyunk, a nagyvárosok forgalma elviselhetetlen, gondoltam, hogy majd a végállomásról metróval. Ott keringtem hosszú perceket abban a tipikus milánói ködben, amit vágni lehet, és amitől még szerencsétlenebb az egész város, és a metróállomás közelében mindenhol csak “kizárólag jogosultaknak” fenntartott parkolók, meg egy pár másik hozzám hasonló keringő partra vetett hal. A hajnal ötös kelés, a szmog és a bénázás megint elvették a kedvem attól, hogy megpróbáljam megszeretni Milánót, és ma reggel sokadszorra ismét megállapítottam, hogy a legjobb dolog, amit az ember Milánóban jártában tehet, hogy elmegy Torinóba, ami csodás napsütéssel, a hófödte Alpok ölelésében várt minket.

Most mondjátok meg, hogy szeressem meg Milánót?

(Visited 1 946 times, 15 visits today)

You may like

Visitando il nostro sito, aziende preselezionate possono accedere e utilizzare alcune informazioni relative al tuo dispositivo e a questo sito per pubblicare annunci pertinenti o contenuti personalizzati. È importante sapere che gli annunci ci aiuteranno a mantenere il nostro servizio gratuito. I dati personali saranno trattati sulla base del consenso secondo legge dell'Unione Europea Art.6(1)(a) GDPR o come interesse legittimo ai sensi dell'Art.6(1)(f) del GDPR. Informativa sulla privacy dell'editore more information

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Chiudi