Torinóban sétálgatva folyamatosan gusztusos bonbon üzletek jönnek szembe. A gyönyörű színes papírokba csomagolt kis csokoládék és a nagy gonddal megtervezett dobozokba zárt édességek nyomába eredtem, hogy miért is tűnik Torino már első látásra is bonbon nagyhatalomnak.
A kakaóból készült finomságokat évszázadokkal ezelőtt ismerték és készítették már a világ több pontján. Mivel a kakaó beszerzése sosem volt olcsó és egyszerű, a Piemonte régióban tevékenykedő cukrászmesterek az 1800-as évek elején a kakaó pótlását mogyoróval igyekeztek megoldani, nyilván azért, mert ebben a csodálatos olasz régióban terem mogyoró rendesen. Ráadásul a meglehetősen gömbölyded alakja miatt könnyen és jobban pörkölhető, mint más mogyorók a világon, elősegítve ezzel a benne rejlő olajok előcsalogatását, amely roppant fontos a tökéletes ízhatás eléréséhez, valamint az esetleges kórokozók elűzéséhez is. Így történt, hogy a kakaót mogyorómasszával, később mogyorókrémmel helyettesítették, megalkotva ezzel egy isteni desszert különlegességet.
Ezeket a színpompás csokikat Gianduiotto néven ismeri most már a világ (persze elsősorban az olaszok), ami a Gianduia szóból ered, aki nem más, mint a karneváli időszak egyik közkedvelt alakja. Vicces, bolondos és szókimondó figurái ők a karneváloknak, akik politikai fricskákkal szórakoztatták anno a közönséget.
Ők voltak az elsők, akik az 1865-ös télűző rendezvény ideje alatt osztogatták ezeket a finom kis bonbonokat, megalapozva ezzel a Caffarel cég hírnevét. Ernesto Alberto Caffarel volt ugyanis az a cukrászmester, aki a Gianduia figurát néhány kiló isteni bonbonnal szerelte fel és indította útjára a karneváli forgatagban. Azóta persze rengeteg cég készít ilyen bonbonokat, de a Caffarel cég saját magát tartja a recept úttörőjének.
És igen, teljesen jogos a kérdés: van-e köze a mindenki által mogyorókrémként ismert, Nutellaként elhíresült csodának az előbb említett gianduia-hoz? Mindenki nyugodjon meg, van.
A II. világháború előtt a kakaó jelentős részét brit gyarmatokról szállították Európába. Ebben az időszakban azonban a háborús embargó miatt gyakorlatilag hiánycikké vált ez a népszerű alapanyag, ezért Pietro Ferrero bevetette a már jól bevált trükköt, és a kakaót mogyoróval helyettesítve állította elő a kedvelt krémet. A háború befejeztével azonban, amikor már újra könnyebben hozzá lehetett jutni a kakaóhoz, mégsem használta többé az eredeti kakaós receptet, hanem maradt a jól bevált és addigra már rendkívül népszerű mogyorós változatnál.
Eredetileg Supercrema gianduia néven futott a terméke, majd 1964-től Nutella névre keresztelték át ezt az üvegbe zárt csodát, mivel egy akkori jogszabály megtiltotta a super szó használatát a csomagoláson. Érdekesség egyébként az is, hogy ez a tipikus formájú nutellás üveg is 1964 óta változatlan formájú, mindössze a méretei különbözőek, hogy minden Nutella függő megtalálja a hozzá legjobban passzolót.
Ha már itt tartunk, azért ne felejtsük el, hogy a Nutella, bár tényleg isteni eledel, azért meglehetősen egészségtelen találmány, mivel mindössze 13% mogyorót tartalmaz, és több, mint 56% cukrot. Léteznek nála sokkal mogyorósabb mogyorókrémek is, amelyek kalóriatartalma erősen hasonlít a Nutelláéhoz, de legalább a felhasznált mogyoró mennyisége jóval magasabb, ezáltal az íze is egyértelműen mogyoróra emlékeztet.
Sokan bele is álltak már világszerte pro és kontra a Nutella jelenségbe. A függők nyilván tesznek rá, hogy mennyi cukor és egyéb egészségtelen összetevője van ennek a mennyei mannának, az egészségükre valamit is adók viszont szembe mennek a céggel és a fogyasztókkal, rendszeresen kampányolva a krém egészségtelen volta mellett.
Még a volt olasz miniszterelenök-helyettes és belügyminiszter, Matteo Salvini is beszállt a harcba és „beszólt” Ferrero-éknak, de közel sem az olaszok és a világ egészsége érdekelte. Őt mindössze az foglalkoztatta, hogy miért nem kizárólag olasz alapanyagból készül ez a fenséges termék.
Nutelláékat sem kellett félteni, gyorsan meg is válaszolták a kérdést: „Előnyben részesítjük az olasz alapanyagokat. Mogyoróból is szívesen használnánk több hazait. De sajnos az olasz mogyorótermelők nem tudják fedezni a mennyiségi igényünket, ezért kénytelenek vagyunk Törökországból importálni.
Nem is csodálkozhatunk ezen a válaszon, hiszen ebből a világszerte imádott cukorbombából 365 ezer tonnát adnak el évente.
A Ferrero gyár szintén itt található Torinó környékén, Alba városában. Iszonyatosan jó lett volna helyszíni tudósítással jelentkezni néhány szuper fotóval, futottam is jó pár kört ennek érdekében, de egy hatalmas hibája azért mégiscsak van ennek a cégnek: nem lehet ugyanis gyárlátogatásra jelentkezni, nincs egy olyan zseniális múzeumuk, vagy kiállításuk, mint például a Lavazzának, ami szerintem hatalmas baklövés, mert eszméletlen sokan kíváncsiak lennénk arra, hogyan is készül ez a világhírű finomság.
Mivel a Nutella szinte minden háztartásban ott figyel a polcon, következzen még néhány érdekes adat róla:
· A világ összes mogyorótermelésének negyedét a Nutella gyártáshoz használják fel.
· A már említett évi 365 ezer tonna mogyorókrém súlya megegyezik a new york-i Empire State Building súlyával.
· Ha egymás mellé helyeznénk az évente gyártott és Nutellával megtöltött üvegeket, majdnem kétszer körbe érnék a Földet.
· Eleinte nem kenhető formában gyártották a gianduia-t, vagyis a mogyorókrémek elődjét, hanem szeletelni lehetett és így kellett ráhelyezni a darabokat a kenyérre.
· Franciaország súlyosan meg akarta adóztatni a Nutellát is a pálmaolaj tartalma miatt, mivel a franciák nem nézik jószemmel, hogy rengeteg esőerdőt azért irtanak ki világszerte, hogy helyükre olajpálma ültetvényeket hozzanak létre. Végül a francia kormány „csak” 10%-os plusz adót tudott kivetni a pálmaolaj tartalmú élelmiszerekre.
· 2015-ben – szintén Franciaországban – a bíróság elutasította azt a keresetet, amit egy házaspár indított azért, hogy a gyermeküket Nutellának nevezhessék el. Mivel ezzel az ötlettel nem tudott megbarátkozni a bíróság, a kislányt Ellá-ra keresztelték, aki lehet, hogy még hálás lesz ezért a bírósági döntésért.
Nemzetközi Nutella nap – hallottatok már róla? Ha még nem, semmi gond, minden év Február 5-én lehet ünnepelni ezt a csodás krémet.
· A világ 160 országában kapható a termék, ami nagyjából azt is jelenti, hogy 2,5 másodpercenként eladnak egy-egy üveggel ebből a finomságból.
Egy normál méretű üveg Nutellához mindössze 52 szem mogyorót használnak fel, ami azt a 13% mogyorótartalmat jelenti, amit már említettünk, és sajnálattal vettünk tudomásul.
És a végére következzen egy kis közvéleménykutatás, ami engem a legjobban érdekel: te KENYÉRRE KENED vagy KANÁLLAL majszolod az üvegből? Esetleg annyira kemény vagy, hogy kibírod és egyáltalán nem fogyasztod?
