Kicsit kijjebb merészkedtünk Torinóból és a várostól 8 kilométerre található, gyakorlatilag még Torinóhoz tartozó Venaria Reale-ba látogattunk el. Mindössze annyit tudtunk, hogy egy csodálatos kastély található itt, szép nagy kerttel övezve.
Háztól házig vitt bennünket a Torinó belvárosából induló busz és a kisváros sétálóutcájának elején tett le, ahonnan egy nagyjából 10 perces sétával lett volna elérhető a palota bejárata, de mivel mi minden érdekes boltnál, standnál valamint templomnál és épületnél megálltunk, körülbelül egy órába telt, mire elértük a bejáratot és a jegyeket megvettük.
Több része is látogatható a palotának és környékének, és gyakorlatilag egy hatalmas térről nyílik minden. A különböző épületek alapterülete összesen 80 ezer m2, a palota kertje pedig 60 hektáron terül el. 1997 óta ez a helyszín is felkerült az UNESCO Világörökségeket felsorakoztató listájára.
Bejárható a Szent Hubertus templom, a királyi palota és kertje, amelynek a végében az Alpok csodálatos vonulatai láthatók. Megtekinthető a La Mandria kastély, a Reggia, ami különféle kiállításoknak ad helyet legyen az 3D-s játék kiállítás, fotó- vagy szobrokat bemutató gyűjtemény vagy bármilyen érdekes modern design ötleteket felsorakoztató érdekesség.
A palota építése 1675-ben kezdődött és mindössze húsz, teljesen berendezett szobájában a savoyai királyi-család életébe lehet bepillantani. A palotát azért építtette II. Károly Emánuel, mert szeretett volna egy kellemes helyszínt magának és barátainak a vadászatok idejére. A palota neve is innen származik: Venatio Regia, vagyis királyi vadászat.
Néhány óra alatt bejártuk szinte a teljes épület- és kertegyüttest. Gyönyörűen összeállított kiállítást láttunk történelmi uralkodókat ábrázoló festményekből, Torinó és a Piemonte régió és a palota történetét bemutató rajzokból. Láttunk 3D-s játék kiállítást hatalmas digitális kivetítő fallal, kipróbálható játék konzolokkal, szobrokkal, rajzokkal, video játékok tervezését bemutató fotókkal.
Bepillantottunk egy varázslatos esküvő előkészületeibe, amelyre a terítékeket gyorsan összeszámolva nagyjából 350 vendéget várhattak és valami olyan káprázatos díszítő munka folyt miközben mi békésen mászkáltunk az emeletek és termek között, hogy ilyen mértékű pompát mi még biztosan sehol sem láttunk sem esküvő, sem egyéb rendezvény kapcsán.
Ennek külön érdekessége volt, hogy amíg a palota és a kert a nagyközönség számára látogatható volt, addig a legalább 100 főből álló rendezvényszervező cég és alkalmazottai ott sürögtek-forogtak szépen csendben, nyugodtan. Készültek a virágdíszek, az asztali dekorációk, kikerültek a poharak, a kínáló tálak, építették az állványzatokat és rögzítették a fényeket és hangfalakat. És csak este 6-kor zárták le a látogatók elől a helyszínt, hogy 7 órától indulhasson a buli.
Nagyon kellemes kirándulás volt, egyedül az ebédről maradtunk le, mert mire végeztünk a palota körbejárásával, a sétáló utca minden éttermének konyhája bezárt. Így maradt a jó öreg „döneres”, ahol délután 3 és este 7 óra között is kiszolgálnak és nagyjából bármit kérhetsz a pizzától a falafelig, a salátán át a hamburgerig.
