A Pó Olaszország leghosszabb és legfontosabb folyója, amely az egész északi országrészt átszeli, és a folyó mentén elterülő alföld az olaszok éléskamrája, és itt alakultak ki a legfontosabb ipari zónák is. A Pó teszi olyan elegánssá, olyan „budapestiessé” Torinót, a Pó képez természetes határt egyes olasz régiók között, sőt a legradikálisabb északolasz szeparatisták a Pó mentén képzelnék el az ideális országhatárt, ami Északot (az ő olvasatukban Padaniát) elválasztaná az elmaradottab országrészektől.
A Pó Torinónál
A folyó 2020 méter magasan ered a piemonti Nyugati-Alpokban, a Monviso egy fennsíkján. Egy sziklára írt „Qui nasce il Po”, azaz itt születik a Pó felirat jelzi a forrást. A 2017-es év első nyolc hónapjában tapasztalt rekordszárazság miatt azonban olyannyira meggyötörte itt a természetet, hogy a forrás körüli kövek teljesen szárazak: egy csepp víz sincs most errefelé.
Nem kell különösebben magyarázni, az okokat hiszen saját izzadságtól fulladozó bőrünkön tapasztaltuk az idei nyár afrikai forróságát. Lassan évtizedek óta hallgatjuk a híradásokat a klímaváltozásról, globális felmelegedésről, de amikor ilyen közelről csap arcon, az azért eléggé vérfagyasztó. 1800 óta nem kúszott olyan magasra a higany a hőmérőben, mint idén nyáron, és a kánikula nem csak a szokásos hónapokra, azaz júliusra, és augusztusra korlátozódott, hanem már júniusban dőltek a rekordok.
A Pó deltája
Nem először fordul azért elő, hogy száraz a forrás környéke, de semmiképpen sem normális a helyzet, ezért a meteorológusok, vízügyi szakemberek megnyomták a piros gombot, és a monitorra szegezett tekintettel várják a feloldozást hozó esőt. Nem tudom, hogy mikor jön, mert még minidg spagettipántban járunk be a munkahelyre….
