Egyételmű, hogy korunk legdivatosabb okostelefonjai és számítógépei nem a fergeteges processzoraiknak és parádés operációs rendszerüknek köszönhetik a sikerüket. Aki járt már Apple store-ban az tudja, hogy milyen kívánatossá tud tenni egy egyébként közepesen tisztességes terméket a design és esztétika. Amikor laptopokról még csak nem is álmodhattunk. és az írógépek számítottak a munkahelyi elektronika csimborasszójának, az olasz Olivetti gyár már akkor felismerte, hogy a termék mellett mennyire fontos a tálalás. A mai napig emlékezetesek a bemutatótermeik, reklámjaikra pedig méla nosztalgiával gondolnak visza az olaszok.
Az Olivettit 1908-ban alapították, mint írógépgyárat. A cég 1937-ben saját belső grafikus designrészleget alakított ki, hiszen hamar felismerték az esztétika jelentőségét a funkcionalitás kiegészítéseképp. Ennek eredményeként születtek meg itt a 20. század legfontosabb írógépei és egy-két első számítógépe is. (Az Olivetti design nem mese, olyannyira komoly, hogy épp most zajlik egy neki szentelt kiállítás Londonban az Institute of Contermporary Artsban, de egy-két Olivetti-készülék a New York-i Museum of Modern Arts állandó kiállításának része)
Olivetti hitvallása, hogy egy termék designja, egy gyár építészete, egy bolt berendezése, egy plakát grafikája csakúgy mint egy reklámszöveg, mind-mind kommunikációs csatorna a cég és a vásárlók között, és ennek megfelelő hangsúlyt is fektettek rá. A termékek szépségének nem csak formális szerepe volt, a termékek külseje ugyanolyan fontos döntések erdeménye, mint a technológia vagy a vezetési kérdések.
Olyannyira komolyan vették ezt a területet, hogy nem kevésbé emlékezetes tervezőket bíztak meg gyáraik, bemutatótermeik, termékeik tervezésével, mint Le Corbusier vagy Milton Glaser.
Az Olivetti nyomtatott, és videóreklámjai úttörőnek számítottak a maguk nemében, hiszen komplex, mindenre kiterjedő tájékoztatást nyújtottak letisztult esztétikával. Showroomjaik és szaküzleteik belsőépítészete kortárs múzeumokra hajaz, ahol termékeket úgy helyezik el, mintha a legmenőbb installációk lennének.
Bár az Olivettti veszített régi fényéből, hihetetlen örökséget hagy maga után. A cég ivreai székhelyét felkerült az UNESCO Világörökségi listájára is, mint „Ivrea, a 20. századi iparváros”, ahol az dolgozóbarát munkahely fogalma új jelentést nyert. Az Olivetti-komplexum ma múzeumként is fukcionál (Museo al cielo aperto di Ivrea), egy két km hosszú útvonalat takar, amely mentén az Olivetti-kultóra legfontosabb épületei fekszenek. Az épületeket összekotő nyilvános gyalogos útvonalak mentén hét tematikus állomást alakítottak ki, amelyek bemuttaják az Olvivetti eredményeit az urbanisztika, az ipari design, a reklámgrafika és a kultúra területén.