Még mindig a toszkán élet ábécéjét tanuljuk, és már megint a konyhában járunk, mert Olaszországban egyszerűen muszáj torkoskodni, és lépten-nyomon ott leselkedik a kísértés az utunkban. Szóval ma sütizni fogunk Bencze Vikivel, a toszkán konyha nagy szakértőjével.
Kóstoltunk már pár toszkán süteményt , elég csak a sienai panfortéra vagy ricciarellire gondolni, jöjjön most egy másik nagy klasszikus, a Prato városából származó, de mára már egész Toszkánában, sőt igazából egész Olaszországban meghonosodott cantuccini, ami akkor az igazi, ha jó kis vin santo borba mártogatjuk.
Elkészítéséhez a következő hozzávalókra lesz szükségetek:
500 gr liszt
250 gr cukor
150 gr vaj – nem margarin
4 darab tojás
1 darab citrom reszelt héja
fél csomag sütőpor
10 dkg mandula
Hogy hogyan készítsük el? Összegyúrjuk a lisztet, a sütőport, a cukrot, a citrom reszelt héját és a három tojást. A masszához kis adagonként hozzáadjuk az olvasztott vajat, majd a legvégén a mandulát, amíg egy lágy, de nem ragadós tészta lesz. Négy részre kell vágni, majd rudakat gyúrunk belőlük, amiket egymás mellé fektetünk egy sütőpapírral bélelt tepsibe. A tetejüket megkenjük a negyedik felvert tojással, majd 180 fokos sütőben kb. 15 percig (sütőtől függően addig, amíg aranybarna nem lesz a tészta teteje) kell sütni.
Fontos!
A rudakat egyenként átlósan haladva kb. 2 cm vastag szeletekre kell vágni, majd egymás mellé fektetve visszatenni a sütőpapírral bélelt tepsibe és még kb. 10-15 percig 180 fokon szárítani. Kész is a cantuccini.
A legfinomabb egy üveg toszkán Vin Santoval. Egy hagyományos toszkán étkezés méltó lezárása ez a szertartásos mártogatás. Egyébként nem árt neki a nedvesség, sőt….,mert önmagában meglehetősen kemény ez a keksz, szó szerint könnyen beletörhet a fogatok.
Ha többet akartok megtudni a toszkán konyháról, esetleg ti is szívesen kevernétek-kavarnátok egy kicsit, nézzetek körül a Culinarium honlapján, hátha jövőre már Viareggióban sütögetitek az ínycsiklandó falatkákat!