Site icon Olaszmamma

Lavazza Múzeum, kávémániásoknak kötelező


„A kávé mindig valaminek a kezdete”. Francesca Lavazza

Olaszország a kávéfogyasztók paradicsoma, mondtam ezt már. A napi koffeinadag legalább annyira fontos, mint a mindennapi kenyér. Kávét iszunk otthon, a munkahelyen, séta vagy bevásárlás közben megpihenve a bárban, útközben az Autogrillben az autópályán. Hogy milyen kávéból spájzolnak be az olaszok otthon? Lavazzából egész biztosan. A Lavazza az egyik legrégebbi olasz kávémárka , ami 1895-ben született Torinóban egy kis családi vállakozásként. Mára már az egyik legszívesebben fogyasztott kávé a világon.  2018. áprilisában avatták fel új székhelyüket Torinóban, ahol június óta egy múzeum is várja a kiváncsiskodókat. Beugrottam én is.

A Lavazza Múzeum interaktív utazásra hívja a látogatót. A kiállítás első szakasza a márka 120 éves történetét mutatja be onnantól, hogy Luigi Lavazza egy kis piemonti falból Torinóba költözve megalapítja a céget. Betekinthetünk a könyvelésbe, a megrendelésekbe, ezek által egy kicsit a 20. század olasz gazdaságába is. Külön fejezetet szenteltek a kávé készítésének, ahol a dél-amerikai ültetvényektől követhetjük a kávészemek útját egészen a sarki kávézó csészéjéig. Elidőzhetünk évszázados, fényesre suvickolt kávéfőzők között, nézegethetjük az elmúlt évtizedek tévés Lavazza reklámspotjait, a naptárokat, sőt mi magunk is a reklámok díszletei között találjuk magunkat.

Carmencita és Caballero évtizedekig voltak a Lavazza kabalái.

A múzeum látogatásához egyébként mindenki kap egy interaktív kávéscsészét, amelyet a meghatározott helyeken lehet aktiválni és egy csomó érdekes tartalomhoz hozzájutni, sőt, a látogatás egy része alatt rólunk készült képeket is tárolja, amiket aztán az általunk legérdekesebbeknek talált multimediális tartalmakkal együtt a vizit végén megkapunk emailben.

Ez a kávéfőző utazott a Nemzetközi Űrállomásra

Persze miután egy egész délutánt töltöttünk kotyogós és kapszulás kávéfőzők, kávébabok és Lavazza reklámok között, igazán méltatlan lenne anélkül távozni, hogy innánk egyet, ezért a kiállítás utolsó állomása egy bár, ahol minden látogatónak készítenek egy forró feketét az általa választott fajtából, sőt kísérőnek kávéval ízesitett pattogatott kukorica jár. A barista lányt tegnap jókedvében kaptuk el, bónuszként még egy hideg arabica kávéhabot is kaptunk egyenesen a szifonból.

Remekül szórakoztam, bátran csapom hozzá a Lavazza Múzeumot a kihagyhatatlan torinói múzeumok listájához. Most pedig megint iszok egy kávét, mert már hiányom van.



Exit mobile version