Ősz van, és mint valami idealizált giccsfilmben, rendszeres program gesztenyét szedni az erdőben, minimum öt kilóval hazatérni, aztán megsütni, majd minden hétvégén ismételni, és egy idő után elajándékozni. Mára egy rém egyszerű gesztenyealapú sütit hoztam, amihez mondjuk épp gesztenyeliszt kell, őrölni, ennek azonban még a mi filmsorozat-családunk sem áll neki, viszont mindenhol beszerezhető, és gluténmentes,…
Most éppen Dan Brownnak és Dan Howardnak köszönhetően folynak a csapból is Dante-utalások, de az Isteni színjátéknak nem kell reklám, hiszen mindenféle hollywoodi akciófilmek nélkül is az olasz kultúra egyik legfontosabb exportcikke. Dante egy lángész, igazán nagy kár, hogy elsős gimnazista korunkban próbálták belénkverni a Paradicsomot, Purgatóriumot és a Poklot, amikor túl kicsik voltunk ahhoz,…
Street food mindig is létezett, csak kevésbé volt felkapott, mint ma, és nem öltönyös-nyakkendős managerek szája szélén folyt a zsír a papírból ebédszünetben, hanem szorgos szakik kapták be gyorsan két kiszállás között. Olaszország bővelkedik ezekben az egykor szegényes ételnek számító csemegékben, amelyek ma sokadvirágzásukat élik, és elhihetitek, hogy nem csupán a pizzaszeleteket, hanem sok egyebet…