Olasz konyha kapcsán természetes, hogy kapásból pizzára és tésztára asszociálunk, de meg lehet szépen nyugodni, a talján gasztronómia nyomokban azért tartalmaz egyéb elemeket is. Ha valami gyorsra és olcsóra vágyunk,akkor pont jól jön egy farinata. Olcsó és finom street food, egy adagot egy euró körül vesztegetnek, rohanós ebédszünetekben ideális.
A farinata egy csicseriborsólisztből készült ligúr étel, elkészítéséhez elég annyit konyítani a konyhaművészethez, mint tyúknak az ábécéhez, de ha szebben akarjuk kifejezni, több szív kell hozzá, mint tapasztalat. Elegendő összekeverni a csicserilisztet vízzel és olívaolajjal,fűszerezni, majd egy tepsibe önteni és kisütni. A farinata még a Római Birodalom idejében született, ekkor a katonák nem sokat cicóztak, a csicseriborsós keveréket a pajzsukon sütötték ki .
Hagyományosan a farinátát réztepsiben és fatüzelésű kemencében illene készíteni, a leghíresebb genovai lelőhelyén, a Sa Pesta nevű vendéglőben a mai napig így készül.
A farinata rendkívül tápláló, tele van növényi fehérjével, és olyan ásványi anyagokkal, mint kálcium, vas és foszfor, emellett C és B vitaminforrás, de a legjobb, hogy gluténmentes, úgyhogy kíváló eleme a manapság menő diétáknak. Szombat este simán kiválthatjuk a pizzát egy farinátával, amelyet sonkával, mozzarellával vagy bármilyen más pizzaalkatrésszel pakolunk meg.
Ha kedvünk van otthon szorgoskodni, itt a recept az üdvösséghez:
- 30 dkg csicseriborsóliszt
- 1 liter víz
- 1 pohár olaj
- só
- bors
Fakanállal keverjük össze csomómentesre a lisztet és a vizet, enyhén sózzuk, majd négy-öt órát pihentetjük.
Az esetlegesen képződött habot eltávolítjuk. A masszát 50 cm széles tepsibe öntjük (a farinata lapos, alig egy centi vastag), amelybe előzőleg beletöltöttók az olajat, és amivel most összekeverjük a masszát. Magas hőfokon, 200-220 ° C- on negyed óráig sütjük.
A farinátát langyosan, feketeborssal megszórva fogyasztjuk.
Ligúriában többféle változata létezik, a tésztába pestót, gombát, hagymát, articsókát keverhetnek a sütőbe helyezés előtt.
