Búcsú Ennio Morricone Oscar-díjas zeneszerzőtől

Ma éjszaka elhunyt Ennio Morricone Oscar-díjas zeneszerző egy római klinikán, miután pár nappal ezelőtt egy esés következtében combnyaktörést szenvedett. A rendkívüli tehetségű szerzőnek az olasz filmművészet legszebb filmzenéit köszönthetjük. Ő szerezte többek között az Egy marék dollárért, A volt egyszer egy Amerika, a Cinema Paradiso, a Maléna, és több, mint 550 film zenéjét is. 91 éves volt.

Ennio Morricone temetését szűk családi körben tartják majd, tiszteletben tartva azt a fajta visszafogottságot, amit a mester egész életében képviselt.

A mester az utolsó pillanatig magánál volt, elbűcsűzott feleségétől, aki egész életén keresztül kísérte, és utolsó lélegzetvételéig mellette volt. Halálos ágyán megköszönte gyermekeinek és unokáinak mindazt a szeretetet és törődést, amivel végig mellette álltak.

 

Morricone 2007-ben, 79 éves korában kapott Oscar-díjat életművéért, amelyet Clint eastwood adott ét neki. Majd 2016-ban a legjobb eredeti filmzene díjával tüntették ki az Aljas nyolcas című film zenéért. Ezeken kívül még öt alkalommal jelölték a díjra. Érdekesség, hogy egy, a Mars és  a Jupiter között található  kisbolygót is elneveztek róla, ez a 2005-ben felfedezett 152188 Morricone.

Morricone Rómában született 1928. november 10-én, és a római Santa Cecilia konzervatóriumban végezte tanulmányait, ahol trombitát, zeneszerzést, hangszerelést, valamint zenekar-és kórusvezetést tanult.

Első ismert munkái Sergio Leone spagetti-westernjeihez fűződnek (A Jó, a Rossz és a Csúf vagy a Volt egyszer egy Vadnyugat). Sergio Leone egyébként Morricone osztálytársa is volt az általános iskola ötödik osztályában.  A maestro  emellett dolgozott  Nino Rota, Fellini, Alfred Hitchcock, Clint Eastwood, Quentin Tarantino és számos más rendezővel is. Volt közös munkája a magyar Koltai Lajossal is a Maléna, az Óceánjáró zongorista legendája, és a Sorstalanság kapcsán is. Gyakorlatilag pár hónappal ezelőttig folyamatosan dolgozott.

«Igyekeznem kell olyan filmzenét alkotni, amely tetszik mind a rendezőnek, mind a közönségnek, de legfőképpen nekem, hiszen enélkül nem lehetek elégedett. Elsősorban nekem kell elégedettnek lennem, és csak utána a rendezőnek. Nem csalhatom meg a zenémet.»

Igazi felejthetetlen zseni volt, a múlt század egyik legnagyobb zeneszerzője, nem csak olasz, hanem nemzetközi szinten is. Nyugodjon békében!

Facebook Comments
(Visited 1 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük