Mivel a hozzám intézett kérdések alapján úgy túnik, hogy slágertéma az olaszországi ingatlanbefektetés, azon belül is a rövidtávú, turisztikai célú lakáskiadás , gondoltam, hogy itt az ideje egy szép bokrétának a tapasztalataimról.
Meséltem már arról, hogy hogyan is zajlik Olaszországban az ingatlan adásvétel , és hogy mi hogyan újítottunk fel egy remek áron vett házikót, amit most már több, mint egy éve adunk ki rövid távon az erre járó utazóknak. Az örömhír az az, hogy az egész olasz csizma kívánatos cél a turisták számára, nem abból kell kiindulni, mint Magyarországon, hogy a turista nem fog letérni a járt budapesti utakról. Itt bizony mindenfelé zsizsegnek, és mindenfelé alszanak. Úgyhogy míg nyitáskor teljes lazasággal készítettük fel a lakást egy váltás ágyneművel és törölközővel, mondván, hogy lesz időnt bőven a mosás-takarításra két turnus között, ma már több rend sorakozik mindenből a lakásban. Már az első héten rádöbbentünk ugyanis, hogy ezek bizony egymásnak adják a kilincset. Azóta saját lakásunk folyamatosan egy patyolathoz hasonlatos, állandóan pörög a mosógép, télen pedig a szárító is. Az Airbnb ugyanis előzetes várakozásaink ellenére igazi meló. Pontosan be van osztva, hogy mikor melyikünk fogadja a vendégeket, az olaszokat Olaszpapa kábítja rendszeresen, a külföldiekkel én kokettálok. Kiskubáltuk, hogy milyen típusú vendégnek ajánlott egy üveg bort bekészíteni, megtanultuk, hogy a franciák valójában tiszta nemzet, a hollandok után viszont dupla időt kell kalkulálni a takarításra. Egy idő után elengedhetetlen lett a segítség, aki olyan teszten ment át, mintha legalábbis a NASA-hoz felvételizne, nem pedig a hálóvendégeink ágyát kellene tükörre simogatnia. Az Airbnb-hez ugye arcunkat és nevünket adjuk, és nem szeretnénk, ha rossz visszajelzés érkezne a vendégektől, úgyhogy elképzelhetetlen, hogy a segítség ne porolja le tökéletesen a bútorokat, vagy hajszálat hagyjon a fürdőszobában.
Jártak már nálunk malájok, ausztrálok, japánok, indiaiak,dél-amerikaiak, de kaptunk már ajándékba fehérorosz desszertet és kézműves kínai evőpálcikát is. Az Airbnb egy közösség, azok a vendégek, akik ezen a portálon keresztül foglalnak, tudják, hogy saját lakásod osztod meg velük, nem ritka, hogy pótolják az elfogyasztott kávét vagy olajat, legtöbbjük kicsit ki is takarítja a lakást, mielőtt távozna.
Ha azonban az Airbnb mellett a Booking gondjaira is bíznátok a közvetítést, kössétek fel a gatyátokat. A tipikus Booking-vendég valamiért ugyanis meg van győződve arról, hogy szállodát foglal, még akkor is, ha a hirdetésben leírtak ennek szöges ellenkezőjéről számolnak be. Simán lepontoznak azért, mert nincs reggeli, holott senki nem állította, hogy lesz. Röviden: egy hozzátok érkező Airbnb-utazó nagy valószínűséggel elégedetten távozik, a bookingos vendég pedig biztos hagy maga után valami nem feltétlenül építő kritikát. Ezzel eleinte nehéz együtt élni, hiszen néha erőnkön felől teljesítünk, hogy minden klappoljon,de sajnos itt is igaz, hogy a vendégnek mindig igaza van, még akkor is, ha nincs.
Ne feledjétek, hogy ez tényleg munka, és pénzt kaptok érte, ami adóköteles, úgyhogy feltétlenül keressetek fel egy könyvelőt, aki segít nektek eligazodni a rövid távó lakásbérlet szürke zónájában. Hogy megéri-e? Mindenképpen. Főleg akkor, ha sikerül minimálisra szorítani a külső segítség igénybevételét. Nem fogok nagy újdonságot elárulni azzal sem valószínűleg, hogy ma már külöböző vállalkozások szakosodtak Airbnb-lakások üzemeltetésére, akik minden teendőt elvégeznek helyettetek, még a vendégeiteket is fogadják, de vigyázat, akár a bevétel 50%-át is lenyúlhatják!
Utazóként is válasszátok bátran az Airbnb-t, mert szinte biztosak lehettek benne, hogy valaki minden lelkesedését beletette abba, ahogy a friss virág illatozik a vázában, vagy ahogy a gyertyák sorakoznak a polcon.