- A repülő 20:08-kor, 113 perces késéssel szállt fel Bologna repteréről, és az esemény rekonstrukciója szerint az utolsó rádiókontaktusig teljesen szabályosan közlekedett. 20:59-kor még kapcsolatban voltak Ciampino repülőterével, ekkor 7000 méter magasan repült Ponza és Ustca szigete között 800 km/h sebességgel.
- 21:04-kor a palermói repülőtér ugyan megadná neki az engedélyt a leszállás megkezdésére, de az IH870 nem válaszol. Közben két Air Malta gép is hiába próbálja felvenni vele a kapcsolatot. 21:13-kor kellett volna leszállnia.
- 21:25 órakor Martina Franca légimentői elkezdik a keresést.
- 21:55 órakor eltűntnek nyilvántják a repülőt.
- Egész éjszaka helikopterek, repülők, hajók kutatják a területet, de csak hajnalban fedezik fel az első roncsdarabokat Usticától 110 km-re, északra. Pár órán belül több roncsdarab és az első holttestek is a víz felszínére jönnek. Ez megerősíti, hogy a repülő vízbe zuhant egy olyan területen, ahol a vízmélység meghaladja a háromezer métert.
A katasztrófa 81 áldozatot követelt, közülük 13 a gyerek. Csupán 38 holttestet találtak meg.
A szerencsétlenség pontos oka a mai napig nem teljesen tisztázott. A szakértők ma már nagyjából egyetértenek azzal, hogy azon az esetén katonai műveletek zajlottak a Tirrén-tenger ezen térségében, és nagy valószínűséggel egy célt tévesztett rakéta találta el az utasszállítót, amelyet egy NATO gép lőtt ki egy líbiai MIG irányába.
A tragédia után jó olasz szokás szerint évtizedekig húzódott a félrevezetésekkel, sumákolásokkal tarkított eljárás, melynek következtében polgári eljárásban megállapították az akkor honvédelmi és közlekedési miniszterek felelősségét, akket 100 millió euró kártérítés fizetésére köteleztek
Az eljárás során megállapították, hogy a két miniszter nem tett meg minden tőle telhetőt a katasztrófa elkerülésének érdekében, nem bisztosították Ustica légterének kellő ellenőrzését olasz polgári és katonai radarok által. Az ítélet azt is megállapította, hogy az olasz légierő jogtalan eszközökkel akadályozta az igazság felderítését.
Az ítélet ellen 2013-ban és még 2017-ben is fellebbeztek, az első alkalommal megerősítést nyert az ítélet, a második alkalommal pedig egyszerűen ellutasításra került a fellebbezés.
2007-ben nyílt meg Bolognaban a tragédiára emlékező múzeum (Museo per la memoria di Ustica), ahol a repülőgép roncsából megmaradt részeket is őrzik.