Viva Calabria! A Csizma orrában Krisztával

Az Olaszországba utazó magyaroknak viszonylag könnyen megy a helyi viszonyokban jártas, otthonosan mozgó helyi segítséget találni, hogy minél autentikusabb, minél olaszosabb élményben legyen részük. Ennek apropóján beszélgettem már Emesével, aki Szardíniára; Vikivel, aki Toszkánába; Nikivel, aki a Garda-tóhoz látogatók orákuluma. Pipáljunk ki egy újabb régiót Olaszország térképén, és utazzunk Calabriába Szabados Krisztával!

A weboldaladat  böngészve úgy látom, hogy sokáig nem a turizmus területén dolgoztál. Hogy jött képbe mégis az idegenforgalom? Érdekes dolog ez, mert valamiféle keretet adott az életemnek az idegenforgalom. Pályám kezdetén ugyanis szerettem volna utazási irodában elhelyezkedni, már akkor nagyon érdekelt, de Szolnokon nem sikerült ilyen munkát találnom. Elvégeztem tehát a TIT-nél egy országjárásvezetői tanfolyamot, és a húszas éveim elején csoportokat vezettem belföldön. Közben a Szolnok megyei napilapnál, a jelenlegi Új Néplapnál helyezkedtem el, családot alapítottam és valahogy eltávolodtam a turizmustól. Imádtam a szerkesztőségi légkört, az újságíró és fotós kollégákat, a kiadósokat, a mai napig nagyon szívesen emlékszem vissza azokra az időkre. Az itt eltöltött 15 év alatt nagyon sok érdekes emberrel dolgozhattam együtt és megismerhettem a megyében, városban élő színészeket, muzeológusokat, kulturális területen dolgozó kollégákat, ügyvédeket, orvosokat, sportolókat. Szerettem a munkám és kisgyerek mellett nem gondolkodtam másban. Egy magánéleti válság, konkrétan válásom után döntöttem úgy, hogy Budapestre költözöm, a Kulturális Minisztériumban kaptam munkát. Ott is sok érdekes feladatom volt, többek között az Európa Kulturális Fővárosa-program megvalósulásában közreműködtem. Később már Calabria miatt megszereztem az idegenvezetői szakvizsgát is, így csoportokat is tudok kísérni oda. Budapesten folytattam olasz tanulmányaimat és 2009-ben az Olasz Intézetben fedeztem fel egy nyelvtanulási lehetőséget Calabriában. Itt kezdődött minden…

 

Miért pont Calabria? Feltérképezted előtte Olaszország más vidékeit is vagy egyből a Csizma orrára esett a választásod?
Igen, mondhatnám szépen araszolva, északról dél felé haladva jártam be Olaszország szinte minden táját (kivétel épp Torinó környéke és Puglia régió). (Mindkettő nagyon helytelen- Olaszmamma) Remélem, hamarosan oda is ellátogathatok. Első utam 1982-ben vezetett Olaszországba, amikor még csak 3 évente lehetett „Nyugatra” utazni. Én már akkor is magánúton mentem és bejártam Firenze, Bologna, San Marino csodás tájait. Természetesen voltam a szépséges Velencében, Milánó, Garda- és Comói-tó környékén, Toszkána és Umbria felejthetetlen lankáit is megismerhettem. A minisztériumi munkámnak köszönhetően, többször is voltam Rómában, és az örök város volt az első szerelmem. Régi álmom teljesült, amikor egy Nápoly-Vezúv-Capri-Sorrento-Positano-Amalfi körutat jártunk be a lányommal, akivel szinte mindig együtt utaztam. De amikor megérkeztem Calabriába, na, ott lett végem! Úgy éreztem, hazaérkeztem! Közel tíz éve tart ez a megmagyarázhatatlan vonzalom. Előtte soha nem utaztam kétszer ugyanarra a helyre, mondván, annyi szépség található a világban, nem vesztegetem az időm ugyanarra. Calabriával kapcsolatban kivételt tettem, és mint egy mágnes, húz vissza engem ez a táj.

Olaszpapa családjának egy része Calabriából származik, többször jártunk már itt, elsősorban az északi, illetve a jón-tengeri részen. Mi az, amit legközelebb ne hagyjunk ki, ha délebbre merészkedünk a Csizma orrában?

Calabriának Magyarországhoz képest kb. egyhatodnyi területen fekszik, lakossága pedig nagyjából Budapestével azonos, közel kétmillióan lakják. Az olasz csizma orra itt már teljesen elkeskenyedik, a legkisebb távolságról mind a Tirrén-, mind a Jón-tengert lehet látni. Középen húzódnak az Appenninek. Így akinek a közel 800 km-es tengerparti szakasz nem nyújt elég kikapcsolódást, csodálatos túrákat tehet a hegyekben is. Számtalan vízesés, különleges szurdok, egyedülálló természeti környezet vár az idelátogatóra.

Reggio Calabriában található hivatalosan „Olaszország legszebb egy kilométere”, a csodálatos tengerparti sétány, ahonnan már szabad szemmel átlátunk Szicíliába és ha nem párás az idő, az Etna, többségében hófedte csúcsaiban is gyönyörködhetünk. A reggiói múzeumban található az a két görög szobor, a „Bronzi di Riace”, amelyek a maguk 2500 évével a legtöbb látogatót vonzzák. 1972-ben egy búvár talált rájuk a Jón-tenger partján fekvő Riace közelében.
Reggiótól északra, néhány kilométerre található a Scilla, ahol a legkeskenyebb a Messinai-szoros, mindössze 3 km. Chianalea halászfalva és a Ruffo várból elénk táruló látvány miatt mindenképpen ajánlom! Én Tropeából és Capo Vaticanóból egynapos kirándulás keretében szoktam megismertetni ezt a vidéket. Az öt megye közül ugyanis én Reggio Calabriától északra, Vibo Valentia megyében vagyok otthon, Tropea és Capo Vaticano üdülőkörzeteiben, Pizzóig bezárólag vannak kapcsolataim. Éppen Pizzóban a „Piedigrotta” nevű sziklatemplom és a Castello Murat az a két nevezetesség, amit mindenképpen látni kell, és természetesen meg kell kóstolni az onnan származó tartufo nevezetű fagylaltot, amelyet már többféle ízesítésben is kínálnak.

Tropea óvárosa 36 méter magas sziklafalra épült, számtalan XVI-XVII. századi nemesi palota található itt. Nem véletlenül, tábla is jelzi: Tropea, la perla del Tirreno (Tropea, a Tirrén-tenger gyöngyszeme). Ez az alig 10 ezres lélekszámú kisváros nyáron óriási idegenforgalmat bonyolít le, tengerpartját egész Olaszországban a 2. legszebbnek választották az idei TripAdvisor-mustrán. A kis félszigeten álló Santa Maria templom, a folyamatosan működő Stromboli vulkánja, a Lipari-szigetek látványa, a csodálatos naplementék, a jellegzetes szűk kis délolasz sikátorok, mind-mind felejthetetlen élmény az idelátogatóknak. Elő- és utószezonban az északi régióhoz képest lényegesen olcsóbb árak vannak, minden tekintetben.

Capo Vaticano inkább különleges természeti környezete és csodálatos búvárhelyei miatt említésre méltó. Közvetlen tengerparti üdülők sorát tudom itt ajánlani az érdeklődőknek, számtalan egyéb lehetőséggel együtt: vitorlás tanfolyam, PADI búvártanfolyam, SUP, katamaránkirándulás, mediterrán főzőtanfolyam, parasailing, siklóernyőzés, de aki tengerparti lovaglásra vágyik, azt is megszervezem. Elmondhatatlanul sok lehetőség van itt a szabadidő hasznos eltöltésére. A tropeai kikötőből májustól október végéig járnak hajók. Tavaly többször voltam nagyobb csoporttal is, köszönhetően a Wizzair akkori közvetlen járatának, amire az idén is nagy kereslet lenne, de sajnos most nincs ilyen, csak átszállással lehet eljutni, Ryanairrel. Autóval mindenképpen egy éjszakás alvással javaslom az odautazást nagyjából Toszkána környékén, és óva intenék mindenkit a folyamatos autóbuszos utazástól, mert a közel 2 ezer kilométeres távolságot nem egyszerű legyőzni és kipihenni!!

Ha valaki ötvözné a kellemeset a hasznossal, már csak a szabadidő optimalizálása miatt, és a tengerparti pihenést olasz nyelvtudása pallérozásával egészítené ki, neki mit ajánlasz?

Szerződéses kapcsolatban állok a tropeai Piccola Universitával, akik idén ünneplik 25 éves működésüket. A kimondottan külföldiek nyelvoktatására szakosodott egyetem közvetlenül Tropea óvárosában található. Minden héten hétfőn indulnak új nyelvi kurzusok, nagyon sok nyelvi szinten kezdőtől a felsőfokig. Sőt, van Triesztben is egy testvér nyelviskolájuk, ami hivatalos nyelvvizsga-központ is! Vannak kifejezetten 60 éven felüliek részére indított speciális nyelvtanfolyamaik is, itt kéthetes turnusok vannak. A tropeai nyelviskola márciustól novemberig, a trieszti egész évben nyitva tart. De visszatérve Calabriára, Santa Domenicában is van egy másik nyelviskola, akiknek szintén magyarországi képviselőjük vagyok. Tehát van bőven lehetőség a nyelvtanulásra, nem beszélve arról, hogy a nyelvi környezet hatására az eredmény duplázódik. A nyelviskolában egyébként komplett ügyintézést végzünk, tehát a nyelvtanfolyam mellett szállást, transzfert és egyéb szabadidős programokat is tudunk kínálni. Akit bővebben érdekel, szívesen tájékoztatom a részletekről!

Calabria csak tengerpart vagy a kulturára szomjazó utazó is megtalálja itt a számítását?

Calabria területén az i.e. 6. századtól kezdődően görög telepesek alapítottak gyarmatvárosokat, elsősorban a tengerparti területeken. Ezek közül a legjelentősebbek Rhégion, Szübarisz, Krotón és Locri voltak. A városok egy laza szövetségbe tömörültek, melynek neve Magna Graecia volt. Emiatt számtalan ógörög emlék van itt, főleg a Jón-tenger partján lévő kistelepüléseken, mint pl. Gerace, Bova. Később a rómaiak fokozatosan meghódították ezeket a területeket, majd a Nagy-Görögország teljes felszámolása után más fennhatóság alá csatolták. A Nyugatrómai Birodalom összeomlása után Calabria a Bizánci Birodalom része lett. A IX. és X. századok során a bizánciak és az arab emírség ütközőzónája volt a délolasz terület. Ebben az időszakban számos erődjellegű ortodox kolostor épült fel a félsziget közepén húzódó hegyvidéken. Tropeából Stilo katedrálisát ajánlom, ami jelölt az Unesco Világörökség-listájára is. Sajnos ezeket a településeket csak szervezetten vagy autóval lehet megközelíteni, a tömegközlekedés Calabriában nem túl jó. A XI. században a normannok foglalták el, majd a Szicíliai Királysághoz tartozott, 1861-ben csatolták az Olasz Királysághoz. Hogy miért is mondtam el ezeket? Mert fontos kulturális emlékeket hagytak egész Calabriában, minden kornak megvan a maga lenyomata, számtalan normann vár, ortodox emlék, bizánci stílusú épületek, amik nagyjából ismeretlenül várják a gyanútlan turistát. Mindenkit lenyűgöznek a látnivalók, a miatt is, mert még elég nehéz információhoz jutni erről a vidékről, főleg magyar nyelven. A fentebb említetteken kívül a lipari-szigeteki kirándulást sem érdemes kihagyni! Három szigetet járunk be egy nap alatt, amikor megmártózhatunk Vulcano kéngőzös iszapjában, megcsodáljuk Stromboli működő vulkánját a „Sciara del fuoco”, a tűz útja oldaláról, valamint Lipari városában tehetünk pár órás sétát. Itt van alkalom ebédelni, megtekinteni a XVI. századból származó erődöt, ami a kikötő felett emelkedik. A fellegvár falain belül található a San Bartolomeo-székesegyház is. Mindenképpen javaslom megtekintésre, már csak a fentről elénk táruló látvány miatt is!

Visszatérve Tropeához… amint már említettem, számtalan nemesi palota található az óvárosban, amik között sétálgatva – főleg őszi, kihalt estéken – néha úgy érzem, mintha az Utas és holdvilág szereplője lennék… Tropeában található egy XII. század elején épült normann dóm és a Santa Maria dell’Isola háromhajós bazilika és bencés kolostor. Néhány évszázaddal ezelőtt még híd kötötte össze az óvárossal, manapság már csak a lépcsőkkel kell megküzdeni. Ferragosto ünnepén  innen szállítják le a szent családot, hogy aztán a tengeren tett körmenet után újabb egy évre visszaállítsák eredeti helyükre. Ez egy nagyon szép rendezvény, de nyaralás szempontjából augusztus nem a legideálisabb, mert akkor a legdrágább és legzsúfoltabb minden.

[envira-gallery id=”3437″]

Imádjuk a hasunkat, és szeretjük a jó bort, mindenhol elmerülünk a gasztonómia legmélyeb bugyraiban is. Calabriában mi az, amit semmiképpen ne hagyjunk ki? Tényleg minden csíp? Általában jellemző, hogy az olaszok szeretnek enni, mértékkel finom borokat inni, jól élni. Ez talán még hatványozottabban érvényes a calabriai emberekre. Nagyon adnak a minőségre! A finomabbnál finomabb tengeri herkentyűket nyugodtan megkóstolhatjuk és biztosak lehetünk benne, hogy a legfrissebb szállítmány kerül az asztalunkra. Jellegzetes halfaj itt a kardhal, amit mindenképpen kóstoljatok meg. Ha Tropea főutcáján sétálgatunk, az az érzésünk támadhat, mintha valami kalocsai településen járnánk. Sorban pirospaprika-füzéreket láthatunk, szinte minden bolt ajtaján. Ez az ún. peperoncino, amik közül igen, van olyan, ami nagyon csíp! De szerencsére különböző erősségi fokozat is található! Az elsősorban Calabriában ismert „nduja”, az ún. szalámikrém a másik, amit nem szabad kihagyni! Ennek alapanyaga 50 százalék hús és 50 százalék peperoncino. Természetesen a paprika erőssége határozza meg a „nduja” fajtáját is. Elárulok egy titkot : főzés hatására a gyengébb fokozat is pokollá változhat, amit aztán egy kis ricottával enyhíthetünk. Tésztára, kenyérre, előételnek használják minden mennyiségben! Másik hírességük a „cipolla rossa”, az édes tropeai lilahagyma. Ma már számos országba exportálják, több helyen próbálták a magvait elszórni, de mégsem sikerült a tropeaihoz hasonló eredményt elérniük. Annyira speciális az itteni talaj, hogy nincs párja a világon! Ha Olaszország, akkor nem lehet kihagyni a tésztát, Calabriaban  a filejat, ami egy nagyon laktató, finom csavart pasta. Desszertként pedig mindenképpen a „tartufo” fagylaltot javaslom, ami egy jó nagy gombóchoz hasonlít, belül folyékony csokoládékrém, megszórva kakaóval, vagy pisztáciával stb. Egy leleményes pizzói cukrász találta fel… Hogy mi is a teljes történet, szívesen elmesélem egy pizzói vagy tropeai sétánk alkalmával. Nem beszéltem még a finom olivaolajról, az isteni sajtokról, amiket szintén kihagyhatatlanok! Gyümölcsök közül a „bergamotto” kizárólag Calabriában terem, parfümök alapanyagaként ismert, szerencsére ma már likőr, lekvár, szappan, és sok egyéb termék készül belőle.

Másik gyümölcsük az „annona”, ami eredetileg dél-amerikai krémes belsejű, édes gyümölcs és szintén itt terem. A „fichi d’india”, a kaktuszfüge bárhol az út mellett megtalálható, persze boltokban, piacokon is. A hámozásával vigyázni kell, mert kaktuszhoz hasonló kis tüskéi vannak, viszont a belseje isteni finom! Nagyon sokat tudnék még erről beszélni, de azt gondolom, hogy a legjobb, ha ellátogattok Calabriába és végigkóstoljátok a jobbnál jobb falatokat!

Milyenek a helyiek? Milyen nőnek lenni Calabriában? Azt gondolom, nőnek lenni Calabriában hálás „feladat”. Mindig van egy kedves szavuk, egy elismerő tekintetük. A calabriai emberek egyébként is nagyon vendégszeretőek, kedvesek, jószívűek! Segítőkészségükért nem várnak el semmit, de ha már másodjára is összefuttok, akkor biztos lehetsz benne, hogy barátként beszéltek, meghív egy kávéra, van hozzád néhány kedves szava, és mosolyog, mintha semmi gondja nem lenne. Örül az életnek! Ha ott vagy, rád is átragad ez a fajta életforma. Én konkrétan úgy érzem sokszor, a föld felett járok néhány centivel. Sokak elejtik a „ciao bella”, „come stai”, „ci vediamo” (szia szépség, hogy vagy, majd találkozunk) szavakat, amitől mindenki úgy érezheti magát, mintha már ezer éve ismernétek egymást. Számomra a napfény, a tenger, az emberek, az ételek… így együtt jelentik Calabriát, amit már közel 10 éve népszerűsítek, és örömömre szolgál, hogy egyre többen felfedezik a szépségét! Ha bármiben segíthetek, keressetek nyugodtan az elérhetőségeimen. (Facebook: Viva Calabria Dél-Itália Gyöngyszeme; lájkolós oldal: Viva Calabria)