Toszkánamánia – Viki, a helyi magyar mindentudó

Én 2010-ben kerültem Olaszországba, előtte nem nagyon kísértem figyelemmel az olaszos támájú weblapokat, aztán valamikor 2013-2014  környékén fedeztem fel a toszkánamániát, és egyértelművé vált, hogy Toszkána Viki megkerülhetetlen tényező  a weben a Toszkánába készülő magyarok számára. A Toszkánamánia egy Olaszországban élő magyar lány, Nyitrai Réka Viktória szerelemgyermeke. Réka évente többszáz magyarnak segít a toszkánai pihenés szervezésében, de most inkább a ciprussorok közötti hétköznapokról kérdezem.

Mesélj egy kicsit, hogy kötöttél ki Lájaticóban?

Már több éve éltem Toszkánában olasz férjemmel, de városi leányként eléggé elzárkóztam a párom ötletétől hogy egy 800 fős faluba költözzünk. Itt ugyan sok barátja él, de a falu mégiscsak Firenzétől 80 km-re van, márpedig mi mind a ketten ott dolgoztunk és innen jártam be naponta. Aztán addig addig mondogatta míg beadtam a derekamat, mivel a városi 2 emeleti 40 m2-es lakása árához alig kellett hozzátenni, hogy egy nagy 100 m2-es kertes házat vegyünk itt. Most utólag azt hiszem, hogy egy kisgyereknek ez sokkal jobb, nyugodtabb hely hiszen szinte egy nagy családban nő fel távol a zűrös nagyvilágtól. Van iskola és kis boltok sőt már étterem is de azért egy fociedzésre vagy teniszezni már kocsival kell elvinnem.

Mindenkinek, aki külföldön él, nekem is, és nyilván neked is megvannak azok a dolgok, amelyekhez viszonylag nehéz volt hozzászokni. Benned ment fel valami miatt a pumpa, főleg az elején?

Ó persze, elég hosszú listám lenne, de amire konkrétan emlékszem az pl. a fűtés, merthogy itt 16-18 fokban élnek az olaszok, szinte csak decemberben kezdenek fűteni de akkor is csak pár órát este. A másik az ágynemű vagyis hogy egy szinte zseb-szerűen beágyazott ágyba kellett belecsusszannom és az óriási lepedőt húzogattuk jobbra balra egy ideig. Nagyon lassan szoktam hozzá a nyitvatartásokhoz is, hogy pl. az elektromos boltok meg fodrászok hétfőn zárva vannak vagy hogy a butikok is inkább csak délután nyitnak ki. Ja, és az éttermek, amik ugye csak ebédre meg vacsorára nyitnak ki és délután 15:00 és 19:30 között éhenhalhatsz, hacsak nem éred be egy szendviccsel amit egy kis boltban dobnak össze, már ha ilyet találsz egyáltalán nyitva.

Toszkána meglehetősen trendi úti cél, itt élni valóban olyan romantikus, mint , ahogy azt a filmek alapján elképzeljük?

Őszinten megmondom, nálam több év alatt érett be ez a dolog mert én ugye nem ezért jöttem ide hanem azért hogy együtt lehessek azzal akit szeretek. Eleinte csak arra koncentráltam, hogy megtanuljam a nyelvet, munkát találjak, megszervezzem az esküvőt, aztán új lakás és költözés majd a gyereknek találjak bölcsődét…. Mióta megnőtt a kisfiam kicsit többet tudok mozogni, és egy sima reggeli kutyasétáltatás közben is ott olvadozok, amikor kinézek két olajfa között a dombokra. Képes vagyok megállni egy kanyarban, hogy lefényképezzek egy kis felhőt a városka felett, vagy ücsörögni a téren és nézni a jövést-menést. Vannak helyek ahova ezerszer elmegyek, ilyen például a közeli Volterra, ahonnan nem tudok úgy hazajönni, hogy legalább egy percre nem nézek ki a tájra a falnál, vagy San Gimignano, ahol minden alkalommal veszek egy fagyit és lefényképezem a kutas teret. Egyre jobban élvezem ahelyett hogy megunnám.

Nagyon kicsi városban élsz. Hogyan fogadtak a helyiek? Nem néztek szúrós szemmel az idegenre?

Nem. Amikor itt leszel majd meglátod hogy már a második nap előre köszönnek ,és megkérdezik hogy vagy- és a válaszra is tényleg kiváncsiak. Itt nincsenek bevándorlók, csak egy pár norvég meg holland sőt egy német pár is akik ideköltöztek, és bolgár nők, akiket az öregek mellé vesznek fel gondozónak. Békében együtt él mindenki, gondolom pletykálnak is az emberek, de hol nem? Azt hiszem, hogy elég népszerű is lettem, amikor elkezdtem dolgozni a Bocelli koncerten az első évben , és aztán amikor az apartmanházat vezettem hiszen kellett kertész, takarítónő, vagy gond esetén a vízvezetékszerelő, akik ugye mind helyiek.

Soha nem merült fel benned, hogy esetleg hazaköltöznél?

Dehogyisnem, már holnap mennék, ha lehetne. Nem azért mert itt nem tetszik csak mégis otthon van a családom és a régi brátaim és ugye én nem azért jöttem el, mert nem volt jó nekem. Mivel (9 éve ) elváltam,  nem vihetném haza a kisfiamat, mert az apja nem járul hozzá, nélküle meg ugye nem fogok. Ezért aztán megpróbálunk minél sűrűbben hazajárni, évente legalább kétszer-háromszor,  amiből egy hosszabb háromhetes augusztusi, balatoni nyaralást is sikerült beiktatni az elmúlt 3 évben. A szüleim és az öcsémék is jönnek rendszeresen, és ugye sokat segít a Skype is.

Magas, csinos, szőke, kék szemű nőként bizonyára nem akad hiány olasz Rómeókban. Te is olyan vonzónak találod őket, mint amennyire-gondolom én- ők téged? Szóval milyenek is az olasz pasik felétek?

Nem élveztem, sőt nagyon zavart az hogy mindenhol megnéznek, elismerően csattintanak vagy dudálnak a városban rám (itt kb. 20 évvel ezelőttről van szó). Azóta megszoktam és megismertem őket, mást értékelek bennük, mint eleinte, és belátok a megnyerő külső mögé. Már tudom, hogy sokszor  eltartott, szüleivel lakó nagy gyereekkről van szó, akik majd 40-45 éves korukra érnek be és költöznek külön. Én sajnos nem találok magamnak megfelelő pasit, aminek alapvető oka vagyis akadálya, hogy ilyen magas vagyok és nem fogok egy Danny De Vito-val leállni, mert zavar . Az olasz férfiak ráadásul nem értékelik annyira, hogy én egy eléggé nyüzsgő, önálló, dolgozó nő vagyok, aki köszöni szépen, de nem kéri hogy eltartsák és ezzel esetleg korlátozzák. Meg persze egy 800 fős faluban lakunk és többnyire otthon dolgozom tehát elég nehezen botlanék bele a szőke hercegbe (és a postásunk is egy nő ).

Tudom, hogy van egy kisfiad. Benne mennyire sikerült megőrizni a magyar identitást? Sok magyar lakik Toszkánában?

Nagyon sok magyar lakik itt, szinte mind nő, de ugye akinek van gyereke,  azokkal nehéz összehozni egy találkozót mert vagy edzésre kell őket vinni vagy tanulni kell, hétvégén meg meccsük van vagy a nagyi várja őket ebédre. Most már kialakult egy kör,  akikkel sikerül vagy gyerekes programot szervezni vagy gyerekmentes csajos estét- bár elég rapszódikus gyakorisággal. Vagyunk páran akik a turizmus különböző területén dolgozunk és passzoljuk egymásnak a munkát is. A kisfiam meg persze beszél magyarul,  bár azért érezni hogy nem ez az anyanyelve de olvasni és írni is tud bár soha nem tanítottam. Gyerekkorában Vizipók csodapók és Vuk ment, aztán jött az Egri csillagok filmen most pedig a Pál utcai fiúk, bár ezt már könyvben és olaszul olvasta (Olaszországban kötelező olvasmány). Imádja Magyaroszágot, a nagyikat, a tesómékat és főleg az unokaöccseit. Nagyon szereti a magyar konyhát, most a palacsinta, lángos, túrógombóc és kókuszos süti meg a pörkölt mellett a paradicsomleves és tócsni is felkerült a menüre. Együtt sütjük és díszítjük a mézeskalácsot bár a karácsonyfával nem várjuk meg már a 24-ét hanem helyi szokás szerint 8-án állítjuk. Rengeteget kirándulunk otthon, voltunk kenutúrán , szeret apukámmal horgászni, sütik a szalonnát a tűzön de voltam vele a Parlamentben és az Operaházban a Diótörőn is.

Nyáron pát napot Lajaticóban töltünk majd a családdal. Én középhaladó vagyok Toszkánából, a férjem kezdő és lesz velünk egy hatéves kislány. Merre csatangoljunk három napig úgy, hogy mindenkinek legyen benne valami jó?

A falu határában van egy vidéki étterem nagy erdővel ahol egy komplett állatpark is van a vaddisznótól a gólyán át bagoly, kacsák de tehenek, szamár is. Reggel pedig elsétáltok velem meg a kiskutyákkal a falu határában található teatro del Silenzio-hoz, tudod ahol a Bocelli koncerteket csinálják és megmutatom a családi birtokot meg a most nyílt múzeumot is. Aztán nehogy kihagyjátok San Gimignanót ahol kötelező a világ legjobb fagyiját megkóstolni a főtéren, és idén már két toronyba is fel lehet mászni, bár ez 35 fokban lehet, hogy hanyagolható. Volterrában ott az etruszk múzeum és a római romok, amik elég látványosak,  meg jöhet egy hangulatos vacsi az egyik étterem teraszán. Ha szeretitek a panorámás helyeket akkor Orciaticoba lehetne felmenni ami egy tiszta kőházakból álló pici falu de ellátni Pisa felé a hegyekig és tengerig. Apropó Pisa, a ferde torony és a Dóm mellette gondolom már megvolt de ha nem akkor oda is elugrunk, hiszen csak 45 percre van tőlem. Egyik este foglalok asztalt Lajatico főterén Viviana éttermében mert gyalog öt perc, jól főznek és nagyon hangulatos este a tér a sok kivilágított épülettel.

Olasz konyhából már a felsőfokú vizsgára készülünk, mivel tömjük magunkat degeszre a nyári toszkán napokon?

A firenzei steak igazi férfit kíván mert ugye a legkisebbek is 80 dekánál kezdődnek de az igaziak másfél kilósak. Nekem nagy felfedezés volt a pappa al pomodoro vagyis kicsit csípős, fűszeres paradicsomos pép. A levesük ami ugye főzelék , ribollita névre hallgat és sok zöldséget meg száraz kenyeret főznek bele. A tengerparton készítik inkább a caciuccot ami egy paradicsomos halászlé amiben halak mellett polip, rákok és kagylók is vannak. Anyukám kedvence a csirkemájas piritós a crostino toscano, apukám a vin santo-t szereti vagyis a helyi likőrbort. Ha bor akkor Chianti, Vernaccia, Sassicaia, Brunello di Montalcino, Morellino di Scansano vagy Rosso di Montepulciano ….. Édességnek itt jellemzően panna cotta vagy a torta della nonna van a menükön, ez utóbbi egy főzött vanilia krémes, vajaskeksztésztás fenyőmagos lapos torta. Siena felé találkozhattok a mandulás sütik több változatával amiből a riccarelli a leghíresebb de van olyan is hogy osso di morti (halottak csontja)  vagy brutti ma buoni (ronda, de finom) és a csípős borsos vagy fahéjas panpepato amit biztosan ismersz.

Hol nyaral az, akinek az a hivatása, hogy mások utazását tegye felejthetetlenné?

A Balatonon. Sokan mosolyognak mikor augusztusban felpakolunk hogy hazamenjünk az akarattyai családi nyaralóba. Nekünk ez most már régi hagyomány, pedig alapvetően nem is fürdünk a Balatonban csak élvezzük az árnyékos udvart és az elviselhető hőmérsékletet a nagy nyári olasz izzadások után meg a sík terepet, ahol végre lehet biciklizni.

Lajatico leghíresebb lakója Andrea Bocelli,aki minden évben tart itt egy hatalmas koncertet, ahova a világ minden részéről érkeznek. Idén mikor lesz? Mennyire őrül meg ezekben a napokban a városka, egyáltalán, elfér itt ennyi ember?

Idén augusztus 3-án lesz a koncert de még nem tudom kik fognak Bocelli mellett fellépni. Ami biztos, hogy a jegyek már régen elfogytak és megint nagyjából tízezer néző jön majd aznap este. A falu teljesen felbolydul már pár nappal előtte, hiszen akik  Amerikából, vagy Japánból érkeznek, azok rögtön elugranak megnézni a helyszínt még akkor is, ha mondjuk Firenzében foglaltak is hotelt- merthogy itt nincsen. A koncert napján kb. kétezer rendőr irányítja a forgalmat, parkolást, shuttle buszokat és persze a domboldal felé gyalogló tömeget. A faluba csak a helyieket engedik be (személyi felmutatásával). Én megpróbálok legkésöbb kettőkor hazajönni bárhol is vagyok mert utána már a parkolás is elég kétesélyes, aztán egy pihi és zuhany után fél hatkor megyek le a koncertr,e mert engem is mindig befognak dolgozni.

Láttam, hogy Bocelli éttermet nyit kisfaludban. Foglaltál már helyet?

Most volt a megnyitó múlt szombaton este és természetesen én is voltam. Nem igazán tudom még hova tenni ezt az új projektet, mert a Casa Bocelli egyszerre sok dolgot foglal magában. Lent egy kis kávézó kinti asztalokkal de állítólag enni is lehet majd mint egy étteremben. Van egy rész ahol a helyi termelők finomságait lehet megvenni pl a Bocleli bort, de olajat, sajtot is. Aztán az emeleten van egy kiállítás-múzeum féle amin fellépőruhákat, hangszereket és elnyert díjakat láthatunk és van egy kivetítő a koncertekkel meg egy zongora is ahol majd zenés esteket tartanak. Ja és van egy shop ahol cd-ket és Teatro del Silenzio-s bögrét meg polot lehet venni. Az épület egyébként a Bocelli család több generációjának volt a lakhelye majd szerszámokat árultak és mezőgazdasági gépeket javítottak itt még 3 évvel ezelött is. Rá sem ismerni persze amit a kissé bogaras de profi Bartalini úrnak köszönhetünk aki a koncert művészeti vezetője is. Ha jössz ott is megiszunk egy bambit valamelyik este aperitivo időben.

Alig  várom, találkozunk Toszkánában!

A cikkben szereplő fényképek forrása a Toszkánamánia Facebook oldala.

Ha szeretnél még Olaszországben élő sikeres magyar nőkről olvasni, nézz bele Niki és Emese történetébe is!