A nápolyi kávé alapszabályai: forró lórúgás

Olaszországban a kávé gyakorlatilag a nemzeti identitás része, az olaszok meg vannak győződve, hogy  a világon egyedül ők képesek jó kávét főzni, és fejvesztve menekülnek, ha félliteres papírpohárban felszolgált lötty jön velük szembe. Ha van olyan része Itáliának, amire a kávékultusz különösen  igaz, az Nápoly. Nápolyi rokonok látogatásáról rendszerint szívritmuszavarral szoktam hazatérni a napi 6-7 espresso legurítása után.

Nápolyban a kávéfogyasztás egy rítus, apró gesztusok egymást követő láncolata, amelyek nélkül a kávéfogyasztás elvesztené “nápolyiságát.”

Az alapszabály a három “c”, a kávénak ugyanis ezeknek kell megfelelnie. caldo, comodo, carico. Azaz forrón, kényelmesen és bivalyerősen kell fogyasztani. (Az eredeti, nyomdafestéket nem tűrő változat szerint  comm cazz coce, mindenki fordítsa magának a lényeg, hogy nagyon forró).

A nápolyi kávézás aranyszabályai:

  • mielőtt megízlelnénk a kávénkat, öblítsük ki a szánkat egy korty vízzel, nehogy bármilyen íz elvonja a figyelmet a kávénk aromájáról
  • csak semmi cukor! A nápolyi kávét keserűn szokás inni, ha mégsem menne, akkor ügyelni kell rá, hogy a cuktor szép lassan szórjuk a csészébe, így lesz a legzamatosabb.
  • nem számít szentségtörésnek ha a kávénk mellé csokoládét – szigorúan étcsokit – majszolunk.

A nápolyi kávéfőző

Nápolyban még a kávéfőző is más, nem az Olaszországban olyannyira elterjedt moka dívik, hanem a nápolyi kávéfőző, a cuccumella. Ebben lassan fő le a fekete, és minimum két személyre, hiszen a kávézás alapszabálya, hogy akkor igazán finom, ha másokkal is megosztjuk. Valaha a kávészemeket otthon pörkölték, és csak akkor kerültek a cuccumellába, amikor már elérték  a megfelelő színt (ez a szerzetes csuhájának színéhez hasonló). A nápolyi kávéfőzőben a kávé lefelá csorog, míg  a kotyogósban ugye felfelé tör.

A nápolyi kávéfőző

 

Amit végképp ne felejtsünk: a kávét nem illik visszautasítani, és illik másokat is meghívni rá. Nem véletlenül Nápoyban született a felfüggesztett kávé intézménye, amikor is a bárban fizetünk egy kávét csak úgy, extrán , hogy azt majd egy arra tévedő rászoruló fogyassza el. Mert a kávé mindenkinek jár.

 

 

 

(Visited 482 times, 22 visits today)

Következik