Halottak napja Olaszországban is

Olaszországban is, mint az egész keresztény kultúrkörben, az október 31- november 2-a közötti időszakban, mindenszentek és halottak napja alkalmával az elhunytakra emlékezünk. Az emberek gyertyát gyújtanak, temetőbe mennek,elgondolkodnak, itt is mindenhol krizantémok díszelegnek. Az olaszok temetkezési szokások egyébként a mai napig sokkal kevésbé változtak, mint a magyarok. Olyannyira, hogy ha valaki otthon hal meg, azt a temetésig nem viszik el, a lakásban ravatalozzák fel, majd a másnapi, legkésőbb harmadnapi temetésig ott búcsúzhatnak el tőle a családtagok, ismerősök.

 

Az amerikai szokásoknak megfelelő halloween nem is különbözik olyan nagyban az ősi olasz tradícióktól, ugyanis mindenszentek előestéjén Calabriában már évszázadokkal ezelőtt ünnepeltek. Egyes anatropológusok azt is állítják, hogy pont az Újvilágba emigrált calabriaiak kezdtek el tököket kivájni, és abba gyertyát helyezni. Így léptek kapcsolatba elhunyt szeretteikkel. Képzeljétek el , hogy a calabriai Serra San Bruno faluban szokás volt, hogy a gyerekek koponyaformára alakítanak egy tököt, ami a “Coccalu di muortu” nevet viseli (koponya, dialektusban), majd körbeviszik az utcákon, és útközben megállítják a járókelőket azzal, hogy ” Mi lu pagati lu cocalu?” (megfizetitek a koponyát?). Hát nem kísértetiesen hasonlít ez a “Trick or treat?” (Csoki vagy csíny?) hagyományára?

Érdekes lehet azért egy-két helyi szokással megismerkedni.

Abruzzóban a megterített asztal mellett annyi gyertyát hagynak égve az ablakban, ahány a családnak kedves eltávozott lélek. Valaha itt is ugyanúgy tököt faragtak, mint az angolszászok manapság. A római tradíciók után kutakodva találtam egy elég bizarr utalást, miszerint valaha halottak napja idején, hogy az elhunytnak legyen társasága, a sír mellett fogyasztottak el egy étket.

Trentinóban hosszan zúgnak a harangok, hogy hazahívják a lelkeket,akik az ablakból lesik maguk mután hagyott szeretteiket.  Piemontban és Valle d’Aostában az ősi szokások úgy kívánták, hogy a november elsejei vacsora után megterítve hagyják az asztalt , majd a háziak elmennek otthonról, hogy a visszetérő lelkek nyugodtan lakmározhassanak. Harangszó figyelmeztet arra, hogy mikor lehet visszatérni az otthonokba.

Ligúriában száraz babot és főtt gesztenyét fogyasztanak. Régen, a halloweeni ámokfutáshoz hasonlatosan a gyerekek házról házra jártak jutalomért, amely vagy bab, vagy gesztenye, esetleg szárított füge volt.

 

Lombardiában a hagyomány szerint a november 1-jéről 2-ra virradó ájszaka egy pohár vizet szokás a konyhában hagyni, hogy a holtak tudják mivel csillapítani a szomjukat.  Friuliban hasonló megfontolásból a víz mellett kenyeret és egy égő gyertyát is kint hagynak az asztalon.

Szicília mindenszentek környékén is gazdag a hagyományokban. A jó gyerekek az elhunyt szerettektől ajándékot kapnak, amelyet reggel az ágy alatt találnak meg. Ez lehet valamilyen játék, de leginkább édesség, mint a pupi di zuccaro, azaz cukorbaba. Szokás ilyenkor csontokra emlékeztető, mandulából és cukorból készült süteményt, az úgynevezett scardellinit fogyasztani. A legjellegzetesebb édesség ilyenkor azonban a frutta martorana.  A frutta martorana egy mandulamasszából készített, a gyümölcsökre megtévesztésig hasonító finomság, ami halottak napja környékén minden tisztességes cukrászda kirakatából visszaköszön. Egyes városokban ilyenkor vásárt, a “fiera dei morti” (halottak vására) is tartanak.

(Visited 388 times, 1 visits today)

Olvasd el ezt ist!

Következik