A firenzei rém: a szerelmespárok sorozatgyilkosa

Azt már a szappanfőző sorozatgyilkos, Leonarda Cianciulli történetét olvasva megtanultuk, hogy Olaszország nem csak  a szerelmes trubadúrok, az édes élet és a tenger zamatának országa, itt is élnek beteges bűnözők, és ilyen a firenzei rém is. A firenzei rém 1968 és 1985 között szedte áldozatait- összesen nyolc szerelmespárt – Firenze közelében.

Az eset valójában a mai napig tisztázatlan, és a gyilkosságok megtörténte óta majdnem folyamatos médiafigyelem kíséri. Emlékeztek még arra, amikor arról meséltem, hogy az olasz fiatalok gyakran autóban kényszerülnek átélni legintimebb pillanataikat? No, pont ezt használta ki a rém, akinek valamennyi áldozata autóban szeretkező párocska volt.

A firenzei rém által fémjelzett gyilkosságok egy 17 év és 17 napos időszakon belül történtek, gyakorlatilag egyforma forgatókönyv alapján. Egy eset kivételével az áldozatok autókban szerelmeskedtek (a kivételt egy sátorban ölelkező pár képezi) a firenzei vidék elhagyatott helyein, újholdi éjszakákon, sötétben, nyáron, hétvégén vagy ünnepnapok előtt. A gyilkos fegyer egy beretta. A rém először a párok férfi tagját lőtte le, a nőket késsel is csonkította, és eltávolította őket az autótól. Négy esetben gyakorlatilag kivágta a nők szeméremtestét, az utolsó két gyilkosságnál pedig a bal mellet is.

Az első gyilkosság 1968 augusztus 21-én történt, az áldozatok Antonio Lo Bianco és Barbara Locci. a Helyszín Signa. A pár egy Alfa Romeo Giuliettában bujálkodott épp, amikor lecsapott rájuk a rém. A pár mindkét tagja házas volt, Antonio ráadásul három gyerek apja. Barbarának is van egy kisfia, a hat éves Natalino, aki az esetkor a kocsi hátsó ülésén aludt. Natalino aznap éjjel kettőkor csengetett be egy két km-re levő tanyára, és annyit mondott “Engedj be, mert álmos vagyok és apám betegen fekszik otthon. Aztén vigyél haza, mert anyám és  a nagybátyám meghaltak az autóban”. (Ki ne engedne be a legnagyobb örömmel egy ilyen tündéri  kissrácot?). A házigazda természetesen kihívta a rendőrséget, akik a gyerekkel együtt indultak felkutatni az autót, amit meg is találtak. Az első vizsgálatok az asszony férjéhez vezetnek, hiszen egyszerűnek tűnt a képlet: a 49 éves szárd férfi féltékenységból ölt. A környéken köztudott volt az asszony hűtlensége, nem Lo Bianco volt az egyetlen szeretője, sőt egy darabig még a családi házba is befogadta egyik intim barátját. A kihallgatások alatt egy darabig a nő szeretőit vádolja, majd egy ponton magára vállalja a gyilkosságot, de a szemle alkalmával teljesen alkalmatlannak mutatkozik lőfegyver kezelésére. Gyakran vált verziót, és egyik sem tűnik elég hihetőnek. A nyomozók meghallgatják a gyereket is, aki egy ideig azt hajtogatja, hogy semmit nem látott és semmit nem hallott, majd egyszercsak előadja, hogy amikor felébredt az apját látta, aki a vállán vitte el a tanyára, és megeskette, hogy senkinek nem mond semmit. Az apja megerősíti ezt a verziót, ami a bíróságnak is tetszik, el is ítélik 14 évre.

1974 szeptember 14-én – hat évvel az első gyilkosság után – ölik meg Pasquale Gentilcorét és Stefania Pettinit Borgo San Lorenzóban. Pasquale 19, Stefania 18 éves, két éve jártak és épp eljegyzésük bejelentésére készültek.  Azon az éjjelen barátokkal mentek volna szórakozni, de a diszkó előtt letértek az útról ölelkezni egy kicsit. Nem kellett volna. Nem sokkal éjfél előtt tüzet nyitnak rájuk. A lányt nem öli meg az őt ért három lövés, a rém kivonszolja az autóból, és halálra sebzi 96 szúrással. A halál beállta után szőlőágat dug az áldozat hüvelyébe.  Stefania teste olyan durván károsult, hogy az egyik nyomozó elájult az arról készült fényképek láttán. A lány az eset előtt nem sokkal arra célzott egy barátnőjének, hogy találkozott egy kellemetlen emberrel, de nem részletezte a dolgot.

1981. június 6-án hal meg Giovanni Foggi és Carmela De Nuccio Mosciano di Scandicci mellett.  Csak pár hónapja voltak együtt, de már az esküvőt tervezgették. Egy este, miután a lány szüleinél vacsoráztak, elmentek sétálni, majd félreálltak a Fiat Ritmójukkal egy párocskák és kukkolók által látogatott helyen. A forgatókönyv ugyanaz: lőfegyver, a lány messzebbre vonszolva, a szeméremtest eltávolítva.
1981 október 22-én öli meg a rém Stefano Baldit és Susanna Cambit a Prato melletti Travalle di Calenzanóban. Itt is egy beretta a gyilkos fegyver, a lány szeméremteste ez esetben is kivágva, személyes tárgyai szétszórva. Susanna is arról számolt be halála előtt, hogy egy furcsa idegen követte.

Antonella Migliorini és Paolo Mainardi 1982. június 19-án esik a firenzei rám áldozatául. a 22 éves fiú és a 19 éves lány évek óta együtt jártak, elválaszthatatlanok voltak. Ők is egy családi vacsora után szálltak autóba, ahonnan nem volt visszaút. A tetemeket itt nem cibálták ki az autóból, feltehetően robosztus termetük miatt . Ez a bűncselekmény valamennyiben különbözik az előzőektől, ugyanis a helyszín nem különösebben elhagyatott, ráadásul a közelben zajlik Cerbaia falu ünnepe, a közelben haladó úton folyamatos a forgalom. A gyilkos nem csonkítja meg a tetemeket, valószínúleg azért, mert nincs ideje rá. A gyilkosságot hamar fel is fedezik, ekkor Antonella már halott, de Paolo még lélegzik. Azonnal kórházba szállítják, ahol másnap reggel hal meg análkül, hogy egy pillanatra is viszanyerné az eszméletét. Az üggyel foglalkozó bíró, Silvia Della Monica ez alkalommal igyekezett lépre csalni az elkövetőt, összehívott egy sajtótájékoztatét azzal a felötéssel, hogy Paolo halála előtt fontos információkat szolgltatott az eset körülményeiről és a gyilkos személyéről. A firenzei rém azonban nem hagyta magát tőrbe csalni.

Antonella Migliorini és Paolo Mainardi
 1983. szeptember 9-én  Horst Wilhelm Meyer és Jens-Uwe Rüsch esnek áldozatul a rémnek Giogoliban. A két német turista a Münsteri Egyetem hallgatói, akik Volkswagen T1 furgonjukban tartózkodtak a támadáskor. A gyilkos ebben az esetben nem használta a kését, valószínűleg, mert csak a lövések után, a furgonba szállva vette észre, hogy mindkét áldozat férfi (Rüsch hosszú haja téveszthette meg).  Azt nem tudni, hogy a fiúk szeretők voltak vagy csak barátok.

A firenzei rém utolsó előtti gyilkosságának áldozatai a 21 éves egyetemi hallgató, Claudio Stefanacci és 18 éves barátnője Pia Gilda Rontini. Egy világoskék Fiat Pandában kapja őket rajta a rém, a gyilkosság pillanatában félmeztelenek az autó hátsó ülésén. A rájuk leadott lövések eldördülése után, a fiataloknak még késsel is nekiesik, Piát kétszer, Claudiót tízszer szúrja torkon. A lányt elrángatja az autó közelében levő mezőre, ahol bal mellét és szeméremtestét eltávolítja. Ennél az esetnél is feltűnik, hogy a bűncselekményt megelőző időszakban ismeretlen(ek) zaklatták a női áldozatot.

 Az utolsó kettős gyilkosságra 1985. szeptember 8-án kerül sor. Az áldozatok ezúttal franciák: Jean-Michel Kraveichvili és a 36 éves Nadine Mauriot, aki a firenzei rém legidősebb áldozata. A pár egy sátorban húzódik meg nem messze a főúttól. A rém felvágja a sátrat, az áldozatokra lő, Nadine azonnal meghal, Jean-Michel próbál menekülni, de a gyilkos utoléri, és halálra szúrja. A nőt, szokásának híven csonkítja.

Az 1981. júniusi gyilkosság után kerül a hatóság látókörébe Vincenzo Spalletti, egy 33 éves, háromgyermekes apa,mentőautó-sofőr, és a környéken ismert kukkoló. A gyilkosság utáni reggelen meséli egy kukkoló barátjának, hogy látott két halottat és az eset olyan részleteiről számol be, amit akkor még nem hoztak nyilvánosságra. Tanúvallomások szerint autója a bűncselekmény helyszíne közelében volt. Spallettit letartóztatják, de a kihallgatás alatt egyre arra hivatkozik, hogy a részleteket a hírekből ismerte, ez azonban a fent említett okból lehetetlen. Végül hamis tanúzás miatt sikerül börtönbe zárni, azzal, hogy ő marad a gyilkosságok gyanúsítottja is. Azonban a következő eset, ami októberben történik, felborítja a teóriát. Spalletti szabadul.

Az 1982. évi gyilkosság után Francesco Vincire terelődik a gyanú. A büntetett előéletű pásztort már az első gyilkosság idején kerülgették a nyomozók, mivel az első női áldozat tartós szeretője volt.  A családját is elhagyta, hogy vele éljen, ami miatt felesége feljelentette a hitvesi fedél elhagyása és ágyasi viszony miatt (ez akkoriban Olaszországban büntetendő volt). Vincit őrizetbe vették a házastársa bántalmazása miatt, de a valós cél az volt, hogy a firenzei rémhez jussanak el. Francesco Vinci börtönben volt, amikor megtörtént az 1983- as gyilkosság, így őt is szabadlábra helyezték (az, hogy bántalmazta a feleségét, ekkor már nem érdekelt senkit…). Vincit 1993-ban meggyilkolták, tetemét barátja, Angelo Vargiu holttestével együtt Chianni közelében találták meg egy felgyújtott Volvo csomagtartójában.

Az utolsó gyilkosság után intenzíven zajlott a nyomozás, de egészen 1991-ig nem jártak sok sikerrel.  A SAM (Squadra Anti-Mostro, azaz Rémellenes Alakulat) 1991-ben kezdett el Pietro Paccianira gyanakodni, amikor is a férfi a lányain elkövetett erőszakos közösülésért ült éppen.  Paccianit gyanúsította egy névtelen levél is, és megjelenésében is egyezett a rémről addig kialakított képpel. Pacciani egy egykori partizán, heves vérmérsékletű , brutális ember. 26 éves korában rajtakapta barátnőjét egy másik férfival. A riválist leszúrta, a lányt pedig a holttest mellett kényszerítette szexuális kapcsolatra. 13 évet kapott, amit teljes egészében le is töltött. Azzal magyarázta tettét, hogy elvakította a féltékenység, amikor meglátta a lány meztelen bal mellét egy másik férfi társaságában. Ezt a kijelentést a nyomozók véresen komolyan vették és egyértelmű utalásnak vették arra, hogy Pacciani a rém, aki azért csonkolja áldozatai bal mellét, hogy egykori szerelmén álljon bosszút.  Egyéb jelen is hozzá vezettek: gyűjtögette a firenzei rémről szóló cikkeket,  gyakorlatilag valamennyi gyilkosság helyszínéhez kötődik, hol jobban, hol kevésbé, de nagyjából egész életében errefelé dolgozott és élt. Pacciani erőszakos és perverz volt, ennek ellenére gyanúsításakor ártatlan bárányként  és dolgos munkásemberként tetszelgett. Gyakran bántalmazta enyhén szellemi fogyatékos feleségét és két lányát, akiket elszigetelve tartott a házban. Kutyaeledellel etette, verte, erőszakolta őket. A lányok végleg ott is hagyták a szülői házat, amint nagykorúak lettek. Minden kapcsolatot megszakítottak apjukkal, és feljelentették.
Paccianit 1993. januárjában tartóztatták le a firenzei rém által elkövetett nyolc kettős gyilkosságért, ekkor kezdődik egy évekig tartó fellebbezési folyamat, amely során egyszer életfogytiglanra ítélték, majd végül  1996-ban felmentették. A kilencvenes évek felétől terelődött a gyanú Pacciani barátaira, Mario Vannira, Giancarlo Lottira, Fernando Puccira és Giovanni Faggira.
Pacciani, a rém?

Felmentése után Paccianit elhagyta  a felesége és kérte a különválást (a válás előszobája Olaszországban). 1996-ban a férfi ellen a felesége terhére elkövetett erőszakos bűncselekmények miatt indítottak eljárást. 1998-ban Paccianit holtan találták otthonában, letolt nadrággal és felhúzott pólóval. Vérében nagy mennyiségű, a szívbeteg férfi számára ellenjavallt asztmagyógyszert találtak.

Mario Vannit,a nyugdíjas postás Pietro Paccinival bűnrészességben elkövetett többszörös emberölésért ítélik el. A bírósági eljárás alattvégig  ellenségesen viselkedik a bírákkal, alkoholizmusa, tudatlansága, félelmei és idősődő kora nem teszik lehetővé számára a helyzet megfelelő értékelését. Többször kizárják a tárgyalóteremből, mert fenyegeti a tanács tagjait és bőszen hangoztatja Mussolini iránti tiszteletét. Őt is életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélik, azonban 2004-ben felfüggesztik a végrehajtást az elítélt  időskori leépülésére hivatkozva. Életének utolsó éveit egy idősek otthonában tölti, ahonnan 2009-ben kórházba szállítják, ahol egy nap múlva meghal.

Giancarlo Lottit harminc, majd a hatóságokkal való együttmúködésért cserébe huszonhat évre ítélik a firenzei rém tetteiért. Lotti fiatalon maradt árván, munkanélküli volt, aki alkalmi munkákból tartotta fenn magát. Kamaszkorától kezdve alkoholista, szellemileg visszamaradott. Lotti saját maga vállalja magára a német fiúk lelövését, bár azt állítja, hogy Pacciani fenyegetésére tette. 61 évesen hal meg májdaganatban

Az ügy valójában soha nem oldődott meg, vagy legalábbis nem teljesen, az első négy gyilkosságot ugyanis senkire nem sikerült rábizonyítani, nem csoda hát, ha a mai napig kapnak szárnyra újabb és újabb elméletek. Nem maradnak el az eseteket okkult szertartásokkal, összeesküvésekkel kapcsolatba hozó elméletek sem. Az egyiklegelterjedtebb teória szerint az elkövető nem egy személy, de nem is három, hanem egy csoport szárd eredetű gyilkos. Volt olyan tanú, aki a rémet egy umbriai származású szexuális problémákkal küzdő, erőszakos munkással azonosította, aki magányos farkasként járt el.

Az esettel kapcsolatos rejtélyek

A  firenzei rém története hivatalosan az uzsonnapajtások elítélésével ér véget, azonban mind a gyilkosságok, mint a nyomozás idején történt egyes események  arra engednek következtetni, hogy nem teljesen tisztázott az eset.

    • amikor a kis Natalino Mele 1968. augusztus 22-én hajnali kettőkor bekopogott a tanya ajtaján cipő nélkül és sokkos állapotban, zoknija teljesen tiszta volt, szinte elképzelhetetlen, hogy 2 km-t gyalogolt volna az autótól anélkül, hogy bárki odavitte volna. A kisfiú rendőri fenyegetésre azt vallja, hogy apja vitte a tanyára. Az igazság a mai napig tisztázatlan.
    • Natalino Mele felnőttként tett egy nyilatkozatot, amelyben bevallotta, hogy olyan jelentős emlékezetkiesése van, amelyre már nem elég magyarázat a gyermekkori trauma, olyan, mintha agymosáson esett volna át.  2011-ben lakása leégett, és nyoma veszett egészen 2014-ig.
    • 1980. decemberében  Renato Malatestát, Pacciani és Vanni egykori szeretőjének, Antonietta Sperdutonak a férjét lakásában felakasztották. Felesége szerint az elkövetők Pacciani és Vanni voltak.
    • 1983. decemberében  a prostituált Clelia Cuscito, aki gyakran találkozgatott Mario Vannival, emberölés áldozata lesz: megkéselik, majd telefonzsinórral megfojtják.
    • A mentős, aki még élve húzta ki Paolo Mainardit az autóból,három nappal az eset után egy titokzatos telefont kapott, amelyben egy  önmagát bírónak kiadó hívó azt akarta megtudni, hogy mit árult el az áldozat halála előtt. A mentős erre nemet mondott, mire a telefonáló fenyegetni kezdte, és azt mondta, hogy ő a gyilkos.
    • a prostituált Milva Malatestát, aki Pacciani és Vanni szeretője volt, hároméves fiával együtt autójában felgyújtották pár nappal Francesco Vinci, meggyilkolása után (szintén felgyújtották).  Egykor Vinci is a nő szeretője volt.  A gyilkosság  mai napig megoldatlan.
    • 1994-ben a szintén prostituált Anna Milvia Matteit, Fabio Vinci (Francesco Vinci fia) élettársát megfojtották és  lakásában felgyújtották. A gyilkosság gyanúsítottja Giuseppe Sgangarella,  Pietro Pacciani cellatársa.
    • Claudio Pitocchi, aki Pacciani ellen tett vallomást, 1995-ben közúti balesetben veszti életét-
    • Amikor 1996-ban Paccianit szabadlábra helyezik, és nem találja otthon a feleségét, aki ugyebár válni szándékozik tőle, feljelentést tesz emberrablás miatt. Ebben néhány szomszédja is támogatja, akik azt állítják, hogy látták, amint erőszakkal vonszolják el az asszonyt otthonról. A feljelentéseknek azonban semmilyen következmény nem lett, és a nő soha többet nem kereste  akapcsolatot a férjével.

A firenzei rém története a mai napig nem zárul le, hiába ítélték el a pajtásokat. Pont 2017. júliusában lebbent fel egy hír, melyszerint új nyom , mégpedig újfasiszta tevékenység merült fel a bűncselekmények kapcsán. Mindenesetre újabb ganyúsított neve merült fel az ügy kapcsán, az ex-légiós Gampiero Vigilantié. Viglianti ismerte Paccianit,jól bánt a fegyverekkel. Ugyanekkor jelentették be azt is, hogy egy új, genetikai nyomot találtak a bűnjelek között, amely egyik áldozathoz sem köthető. Egy véres szebkendőből nyerték, amely egy B vércsoportú férfihez tartozik (ez nem Pacciani). Előkerült egy barna hajszál is. Újabb genetikai, sőt ballisztikai vizsgálatok is folynak az immár két évszázadon átívelő nyomozásban.

 

(Visited 177 times, 1 visits today)

Olvasd el ezt ist!

Következik