Az olasz életérzésnek van néhány elengedhetetlen kelléke: a reggeli cappuccino, az esti aperitivo, a vacsorát követő séta, a fagyi, és a Fiat 500. Ez az ikonikus kisautó a Fiat legsikeresebb darabja, amely egy történelmi korszak tökéletes megtestestíője. 1957-et írunk, Olaszország végre kikecmeredik a második világháború pusztításából és készen áll a gazdasági fellendülésre. Egyre többen szállnak autóba, fejlődik az infrastruktóra, autópályák épülnek, az autók közül különösen sikeres a Fiat 600, amit azonban nem mindenki engedhetett meg magának. A Fiat akkori ügyvezetője, Vittorio Valletta azzal bízta meg a 600 tervezőjét, Dante Giacosát, hogy egy olyan autót tervezzen, amelyhez a munkás-és középosztály is hozzájuthat.
„Ahhoz, hogy olaszok legyünk a világban, először európainak kell lennünk Olaszországban.” (Gianni agnelli, egykori Fiat vezér)
A Fiat 500 alig három méter (2,97) hosszú karosszériáját a VW Bogár által ihletett lekerekített vonalak jellemzik, kéthengeres motorja kompenzálta a 13 lóerőt. Akkoriban 490 000 líráért, azaz egy munkás 13 havi fizetésének megfelelő összegért lehetett megvásárolni. Túlzás lenne azt állítani, hogy a tervezők nagyon adtak volna a kényelemre, a hátsó ülés helyén például egy pad állt, ezért papíron csak két fő szállítására volt alkalmas. Ez tudatos választás volt a Fiat részéről, hiszen nem akartak túl nagy konkurenciát teremteni a jól menő 600-asnak. Hivatalosan 1957. július 4-én mutatták be az új autót Torinóban, de a spártai viszonyok nem voltak túl hívogatóak, ezért gyorsan korrigálták a legfőbb hiányosságokat, és egyhamar négyfős, 15 lóerős kicsi kocsi lett a 500-ból, amely a 90 km/h-t is elérte. Wow.
1957-től 1975-ig folyamatosan változtattak rajta, és négymillió darabot adtak el belőle. Minden olasz családban akadt belőle egy,első csókok csattantak a hátsó ülésén, a tinédzserek ezen tanultak vezetni. Mozgásban tartotta az egész országot: Olaszpapa nagymamája a mai napig büszkén meséli, hogy négy gyereket vitt le Torinóból Szicíliába egy Cinquinóval.
„Teszek neki egy ajánlatot, amire nem fog tudni nemet mondani” (Don Vito Corleone)
A 500 az olasz élet szerves része, az olasz gazdasági csoda legjobb szimbóluma, amelyet aztán a 2007-ben újjászületve vissza is hozott a Fiat. Ez újabb sikertörténetet alapozott meg, hiszen az új változat is egyike a legnagyobb számban eladott autómodelleknek Olaszországban. Nem csak az újabb generációk, hanem a nosztalgiázó öregek is lelkesen vásárolják.
Az igazi azonban a „régi” 500, amit ma már igen borsos áron lehet csak beszerezni . 500-as tulajdonosnak lenni életstílus: simogatni, vikszolni, csinosítani kell non-stop, találkozókra járni, vidáman tülkölni és büszkén üdvözölni a nekünk vigyorogva integető járókelőket. Alig várom, hogy egyszer a mi garázsunkba is beguruljon egy ilyen veterán.
