Sziget egyetlen lakossal: Budelli Robinsona

Mauro Morandi  78 éves és 1989 óta ál Budelli szigetén. Budelli egy, a szardíniai  Maddalena-szigetcsoporthoz tartozó aprócska kis sziget, amelynek területe mindösszesen 1,6 km², és amelynek emberünk az egyetlen lakója, mondjuk úgy, gondnoka. Mauro egyébként Modenából származik, és véletlenül keveredett a szigetre egy napon, amikor katamaránjának motorproblémája akadt a Bonifacio-szorosban, és nagy nehezen Budelli sziklás partjain kötött ki. Azóta is itt él. Eladta a katamaránt, és gondosan őrködik a sziget felett, naphosszat ül egy fatörzsön, és onnan figyeli a földi paradicsomot. Budelli ugyanis a Földközi-tenger térségének egyik legcsodálatosabb szigete. Szardínia maga egy csoda, erről már regéltem, és a Maddalena szigetei a hab a tortán.

Harminc éve már, hogy napjainak nagy részét teljes magányban tölti.  Állítása szerint olyan az, mintha egy saját maga által választott börtönben élne, ahol tulajdonképpen egyáltalán nem érzi magát egyedül, hiszen amerre csak néz, körülveszi az élet. A legkeményebbek természetesen a téli hónapok, amelyeket egy őrnaszádból kialakított házikóban tölt legkedvesebb barátaival, a könyvekkel.

A forró, nyári hónapokban azért nagy errefelé a jövés-menés, ekkor aztán igazán rásen kell lennie Maurónak. Budelli ugyanis a Maddalena Nemzeti Park részeként kiemelt természetvédelmi terület, híres rózsaszín homokos stranja világszerte ismert. Különösen szigorú szabályok őrzik emiatt a természet érintetlenségét, és a szigetnek csak egy izonoys része látogatható. A part rózsaszín árnyalata egyébként a hullámok által porrá őrölt korall-és kagylódaraboknak köszönhető.

Maurónak a börokráciával is meggyűlt  a baja: érkezésekor a sziget magántulajdonban volt, majd hosszadalmas küzdelem után az olasz állam kezére került és a nemzeti park része lett. Az állam úgy döntött, hogy nem megfelelő biztonsági körülmények miatt itt nem maradhat. Majd ez év augusztusában a La Maddalena kikötői hatósága úgy döntött, hogy ha megfelelő állapotba hozza a “házat”, amiben él, mégiscska maradhat a szigeten.

Mauro természetesen soha ne akarja elhagyni az imádott szigetet, és reméli, hogy egy napon hamvait is itt fújja szerte majd a szél.

 

(Visited 222 times, 1 visits today)

Olvasd el ezt ist!

Következik