A Piaggio-sztori, avagy a Vespát mindenki imádja

Olaszország imidzsének elengedhetetlen részét képezik a városok szédüléssel fenyegető forgalmában döngető, vagy a szűk sikátorokban cikázó robogók, azok közül is a nagy kedvenc, a Vespa. Nincs olyan arculatfotó, ahol ne tűnne fel legalább egy Vespa, ami mára már az olasz nemzeti öntudatba is teljes mértékben beivódott.

Vespa amerre csak a szem ellát (fotó: olaszmamma)

A Vespát mindenki imádja, a Vespa egy újabb termék, amely az olaszok kiváló szépérzékét bizonyítja, a legelső darabok a 2000-es évek második évtizedében is ugyanolyan trendik, mint, amikor legurultak  a gyártósorról, sőt!

De hogyan is született ez a tökéletes kultuszdarab? A Piaggio egy alig húszéves fiatalember, Rinaldo Piaggio  ambícióinak szüleménye, aki úgy gondolta, hogy apja Sestri Ponente városkában található gőzfűrész-telepét jobban kihasználná, és hajók berendezéseit kezdené itt gyártani. A tevékenység Genova közvetlen közelében könnyen táptalajra talált, 1887-ben megszületett a Piaggio & Co. 1889-ben már a ligúriai kikötőkben épített hajók közül szinte valamennyi Piaggióék berendezéseivel büszkélkedett. A sestri levantei üzemet hamarosan kinőtték, és Final Marinába költöztek, ahol már nem csak hajókkal, hanem vonatok építésével és javításával is foglalkoztak.

Piaggio vonat (fotó: olaszmamma)

A tengerek és a szárazföld meghódítása után nem maradt más hátra,mint a levegő, így 1916-tól repülőgépeket is gyártani kezdtek. 1917-ben, amikor javában zajlott az 1. világháború, Piaggióék megvásárolták az akkori Olaszország legfontosabb repülőgépgyártó-üzemét Pisában.

Piaggio által gyártott repülő (fotó:olaszmamma)

Az üzlet remekül ment, tovább kellett terjeszkedni, az üzem ekkor költözött Pontederába, ahol motorok, propellerek, repülőgépek születtek, és ahol Piaggióék keze nyomán az addig pusztán mezőgazdaságból élő álmos kisváros, fontos ipari központtá nőtte ki magát.  Rinaldo 1938-as halála után az üzletet fiai vitték tovább. A második világháború után a cég vezetése belátta, hogy a repülőgép-iparág már nem kifizetődő, túlságosan tőkeigényes, rengeteg alapanyagot, és munkaerőt igényel, így valami újon kezdték el törni a fejüket. A háború utolsó hónapjaiban született meg az MP 5 vagy Paperino (Kiskacsa) néven ismert robogó, ami tökéletes volt arra, hogy a háború általokozott közlekedési problémákra gyors megoldást nyújtson.

Az első darab, a paperino (fotó:olaszmamma)

1946. április 23-án szabadalmaztatták a Vespát, és azóta több, mint 140 modelljéből csaknem húszmillió darabot értékesítettek világszerte. Majd miután ellátták robogóval egész Itáliát, megvették a nagymotorokat gyártó Gilerát is.

Arról se feledkezzünk meg, hogy nem csak két-de háromkerekű járgányok is gurultak ki a pontederai üzemből, hiszen a Piaggio gyártja az Apet is.

Cukiság kimaxolva: Ape különböző gúnyákban (fotó:olaszmamma)

A 200-es évek pénzügyi válsága a Piaggio mellett sem siklott el észrevétlenül,de a vezetésnek sikerült új életet csiholnia a márkába, többek között az Aprilia és a Moto Guzzi felvásárlásával.

Ezt maga Salvador Dalí pingálta tele (fotó: olaszmamma)

Ha  úgy, mint én imádjátok a Vespát, és egy Ape látványától gyakorlatilag elolvadtok, mindenképpen látogassatok el a pontederai Piaggio Múzeumba.  Pontedera Pisából tizenöt perces vonatúttal elérhető, a ferde Torony után simán beiktatható, szuper érdekes program. A belépés ráadásul ingyenes.

(Visited 207 times, 1 visits today)

Olvasd el ezt ist!

Következik