A Csizma sarka az új Maldív

Tavaly nyáron gyakorlatilag az egész környezetem az olasz Csizma sarkában, azaz Pugliában nyaralt, úgyhogy én sem hagyhattam ki az élményt. (utólag kiderült, hogy olyannyira divatos volt ez a régió 2015-ben, hogy az idelátogató külföldi turiasták száma 9%-is emelkedést mutatott. Összehasonlításképpen: az Olaszországba látogató külföldiek száma 3%-os emelkedést könyvelhet el) Jártam már itt hét évvel ezelőtt, de az emlékek már kissé megkoptak,nem ártott nekik egy kis frissítés, nekem meg aztán főleg nem. Puglia hatalmas régió, és a 762 km hosszú tengerpartja mellett bőven büszkélkedhet kihagyhatatlan látnivalókkal. Magyarországról Puglia északabbi része érhető el viszonylag egyszerűen, hiszen van fapados Budapest és Bari között, és nem kétlem, hogy errefelé is elég menő a nyaralás, de ha valaki délebbre merészkedik, az biztos, hogy csodát lát.

20150703_090432644_iOS

Santa Maria di Leuca

Dél-Olaszország egyébként is a szivem csücske, és minden nyáron hízlaljuk magunkat egy kicsit Calabriában, de a Csizma orra és sarka még ha nem is Makó és Jeruzsálem viszonyában van, de azért a vadregényes és komor Calabria sokban különbözik a sokkal rendezettebb és vidámabb Pugliátol.

A Salentói-félsziget a Csizma sarkának is a legsarka, az Adriai- és a Jón-tenger által határolt földnyelv, és a csodálatos Olaszország minden kétséget kizároan egyik legszebb vidéke. A jón-tengeri oldalon végtelen, homokos partokkal, és a kék és zold ötven árnyalatában pompázó tengerrel, az adriai partokon pedig sziklákkal határolt apró, homokos öblökkel. Egyszerűen pazar.

Nem a Maldív

Egy hetet töltöttünk Salentón, lehetetlent nem ismerve pakoltuk a kilométereket a kocsiba (még ha repülővel is érkezik az ember, autót bérelni legalább pár napra muszáj, hogy körbenézhessünk, mert a közösségi közlekedés nem túl közönségbarát), de így is ki kellett hagynunk egy-két kötelező elemet.

Salento legdélebbi pontja Santa Maria di Leuca, ahol még sziklákról vethetjük magunkat a habok közé, miután lefényképeztük magunkat az olasz keleti part legdélebbi pontjával  (Punto Ristola) és a világítótoronnyal a háttérben, esetleg bejártuk a katedrálist. Leucától északi irányba csorogva a parton egyik ámulatbol eshetünk a másikba. Az itteni települések legtöbbjének neve a Torre – torony – szóval kezdődik, utalva a parton fegyelmezetten sorjázó őrtornyokra. Egyik part szebb, mint a másik, mellélőni nem nagyon lehet akár Torre Vado, akár Torre Pali szuper választás, ha pedig valami nagyon trendire vágyunk mehetünk a Salento Maldívjának becézett Pescoluse strandjára, ahol nem csak a környezet parádés, de a szolgaltatások is kiemelkedőek: lehet lovagolni, baldachinok alatt élvezni a napot, és távozáskor le is mossák a kocsinkat, ha nagyon megviselte a homok.

20150701_085954485_iOS

Legalább három várost kötelező lenne megnézni, ha a strandolások közepette belefér az időnkbe: Leccét, Gallipolit és Otrantót. Lecce az olasz barokk fővárosa, mi az idén kihagytuk, egyrészt mert már láttuk, másrészt mert az egy hétbe tényleg nem fért bele egy egész napos városnézés (ugyanis Leccére ennyit kellene szánni). Gallipoli város két jól elhatárolható részre oszlik: egyik része, a cittá vecchia (óváros) egy kis szigeten fekszik, amelyet egy XVI. századi híd köt össze a borgóval, amely a város modernebb részét takarja.

20150630_172536688_iOS

Ez fogad Gallipoli óvárosába érkezve

Az óvárosba érkezve egyből a XIII. századi Aragoniai kastéllyal találjuk magunkat szembe, amelyet szinte teljes egészében körbeölel a tenger. Az óváros építészetének egy részét a barokk jellemzi, túlzó díszítettségével. Legfontosabb látnivalója a Sant’Agata székesegyház. Az óvárosnak utánozhatatlan a hangulata, végigsétálhatunk a falai mentén, bekeveredhetünk labirintusszerűen kanyargó utcáiba, ahol konkrétan betekintést kapunk a délolasz családok életébe, hiszen a forró időjárás miatt az ablakok tárva-nyitva, a helyek pedig emellett élik a mindennapokat. Egyebekben az egész cittá vecchia tele van éttermekkel, bárokkal, teraszokkal, nyüzsögnek a terek. A városközponttól kissé eltávolodva pedig 20 km strand vár, mi épp Baia Verde partjainál ejtőztünk.

20150630_180156888_iOS

Gallipoli naplementében

Otranto a Salentói-félsziget adriai oldalán varázsol el minket. Itt van Olaszország legkeletibb pontja (Punta Palascia), és óvárosa (borgo) az egyik legszebb Olaszországban , és erről papírja is van :-).  Szerkezetiéleg eléggé emlékeztet Gallipolira,hiszen itt is egy erődszerű vár mellett elsétálva jutunk be a kacskaringós utcákkal teli központba, itt is sétálgathatunk a városfalak mentén, és leugorhatunk egyet mártózni a tengerben akár a belváros mellett közvetlenül.

                                                                                                                                                                                               DSCN1482_opt

Jobban járunk azonban, ha elkocsikázunk a várostól északra található Baia dei Turchi (a törökök öble) strandjaihoz. Itt sziklás partszakaszt tagolnak aprócska , keskeny öblök, a víz pazar, igaz, hogy egy hosszabb séta a bozótósban , mire eljutunk a parkolóból tengerhez, de mindenért kárpótól a látvány, ami előbukkan, amikor kilépünk az erdőből.

20150702_113631000_iOS

Tenger a Baia dei Turchi strandjainál

Puglia nagyon menő, és most csak rohanva soroltam végig a Salento legfontosabb állomásait. Egy hét nem elég, ha a hedonizmus oltára mellett a kultúrának is áldozni kívánunk,de kettő is veszedelmesen hamar repül itt el annak ellenére, hogy azért Dél-Olaszországban eléggé megállt az idő. 2016-os olaszországi nyaralást fontolgatók számára egyértelműen ajánlom Pugliát, hihetelen lakoma gyomornak is meg a szemnek is :-).

19468186524_d5f03bff23_k

                 Otranto

 

(Visited 4 538 times, 1 visits today)

Olvasd el ezt ist!

Következik